Közelkép

Az európai totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja (augusztus 23.) alkalmából a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa a következő nyilatkozatot adta ki: Idén Magyarországon rendezik meg az európai totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját. Ebből az alkalomból tisztelettel emlékezünk meg mindazokról, akik nemzeti, etnikai vagy vallási hovatartozásuk, világnézeti, hitbeli meggyőződésük miatt üldözést szenvedtek. A múlt emlékezetét Isten színe elé helyezzük, kérjük az Ő irgalmát, áldását az áldozatokra és hozzátartozóikra, és Európa minden népére, hogy a terror és az elnyomás soha többé ne ismétlődjön meg. Kérjük az erőt is Istentől, hogy csüggedés nélkül fáradozhassunk a kiengesztelődésért, így építve egy igazságosabb és testvériesebb világot.

Szolidaritás az erdélyi magyarsággal

A buzaui bíróság június 29-én kelt első fokú ítéletében teljes egészében érvénytelennek nyilvánította a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási iratát, és elrendelte, hogy az erdélyi református egyházkerületet mint tulajdonost töröljék a telekkönyvből. A bíróság hivatali visszaélés miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a per három vádlottját: Markó Attila államtitkárt, Marosán Tamást, az egyházkerület volt jogi tanácsadóját, valamint Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt tanácsadóját.

A hét kérdése

A társadalommal, s benne az emberrel foglalkozó kutatók, egyházi és világi szakemberek évtizedek óta jelzik, hogy egyre nagyobb a feszültség az erkölcsi értékek és a megélt valóság között. Nemcsak egyházunk, hanem civil kutatók, köztük a közelmúltban elhunyt Kopp Mária folyamatosan rámutatott erre, megfogalmazva, hogy „az amortizálódott társadalmi tőke újjáépítéséhez fel kell ébreszteni a civilszervezeteket, a civil társadalmat”, illetve erősíteni kell a szolidaritást, hiszen a magyar társadalom erősen individualista, továbbá a társas kapcsolatokat. Stabilizálni a külső és belső értékeket.

A katolikus iskolának is jutott a régi térkövekből

Tatabányán – néhány utolsó simítástól eltekintve – befejeződött a Fő tér, vagyis a városközponti terület egy éve tartó felújítása, és augusztus utolsó hétvégéjén elérkezett az ünnepélyes átadás pillanata. A beruházás afféle örvendetes „oldalhajtása”, hogy a felszedett régi térkövekből – több más intézmény mellett – a huszadik tanévét megkezdő Szent Margit Általános Iskolának is jutott, csinosabbá varázsolandó az udvar egy részét.

Hétről hétre – embertől emberig

Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.

A częstochowai Fekete Madonnával az életvédelemért

A lengyelországbeli Jasna Gora-i, magyar alapítású pálos monostorban tettek fogadalmat annak a tizenhét európai és ázsiai országnak a képviselői, amelyek elhatározták: földrészeket átölelő zarándoklatot indítanak az élet örömhíre terjesztése és védelme szándékával. Az életvédő vezetők a częstochowai Fekete Madonna ikonja előtti felajánlásukkal az Istenanya kezébe helyezték az életvédelem földrészeken átívelő ügyét, amelyet széles körben veszélyeztetnek a testi és lelki termékenység és a magzatok elleni támadások.

Erdő Péter bíboros áldotta meg a Szent Anna Óvoda új épületét

Átadták a Szent Anna Katolikus Óvoda új épületét pénteken Budapesten. A IV. kerületi intézményt Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek áldotta meg. Az Esztergom–budapesti főegyházmegye százötvenmillió forinttal támogatta az épület felújítási munkálatait. Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az átadási ünnepségen elmondta: a Szent Anna Katolikus Óvoda is missziót teljesít, a szeretet civilizációját hirdeti.

Holnap becsöngetnek. Sok magyar család életében a szeptember gyökeres változást hoz. Útnak indulnak a csöppségek az első közösség, az óvoda felé, hátizsákos hétévesek lépik át az iskola küszöbét, kiskamaszok integetnek a kollégium ablakából, egyetemista „gólyák” töltik ki a kemény fedelű leckekönyvet. Elválásokat és elvárásokat hoz a szeptember. Uzsalyiné Pécsi Rita neveléskutatóval, a pécsi Megyer-városi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium vezetőjével, négy fontos életszakasz fordulójáról és nehézségeiről beszélgettünk.

– Az első nagy elszakadás a család életében az, amikor a gyermek bekerül a közösségbe, legyen az bölcsőde vagy óvoda. Hogyan lehet megkönnyíteni az elválást?

– Ha egy kisgyermek ebben a helyzetben nem akarja elengedni az anyukája kezét és sír, az a természetes ragaszkodás jele. Szülőként talán nem is esne jól, ha gyermekünk szó nélkül, vissza se nézve besétálna a nagy kapun. Az biztos, hogy körülbelül négy és fél éves korára minden kicsi beleérik az óvodáskorba, de háromévesen még egyáltalán nem biztos. Ne éljük meg tragédiaként, ha az elválás nem megy egyik napról a másikra. Hagyjunk neki időt, legyünk türelmesek.