Közelkép

Interjú Erdő Péter bíborossal

„Minden évben megújul húsvét, minden évben új arcát mutatja, de a kezdet kezdete óta egyetlenegy közös igazság jelenik meg benne, ez pedig Krisztus föltámadása, Krisztus megváltói méltósága, uralma a halál fölött és a mi örök életünk ígérete. Ez ragyogja be az életünket ma is” – foglalja össze hitünk alapigazságát Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, akit a keresztény világ legjelentősebb ünnepe kapcsán kérdeztünk a mai világ és az örök élet kapcsolatáról.

– Az az ember Krisztus-követő, az a krisztusi, vagyis a keresztény, aki hiszi és vallja Krisztus föltámadását. Az első keresztény hitvallás így hangzott, nagyon egyszerűen: Jézus a Krisztus, Jézus a Fölkent, Jézus a Messiás. De azt, hogy ő az igazi, ő az, akire hosszú nemzedékek vártak, végső soron és legfőképpen abból tudjuk, hogy föltámadt a halálból, ez tehát hitünk legfontosabb alapja is. Összeköti egymással a keresztényeket, katolikusokat, ortodoxokat, protestánsokat, mert ebben a hitben keresztelkedünk meg, ez a hit alapvető eleme a keresztelkedéskor elmondott hitvallásnak is.

Egy zavarba ejtő egyházalapító és műve a mérlegen

Az Egyesítő Egyház alapítója, Moon tiszteletes szeptember 3-án, kilencvenkét éves korában elhunyt. Az egyházról és a Moon-jelenségről Török Péter vallásszociológust kérdeztük.

Keresztény-e a Moon által alapított egyház? – Az Egyházak Világtanácsa nem fogadta tagjai közé, és ezt többek között a tiszteletes azon állítása indokolta, amely szerint 1935-ös látomásában Jézus arra kérte: fejezze be a küldetését – mondja Török Péter. – Jézusnak ugyanis Moon szerint úgy kellett volna Ádám és Éva vétkét jóvátennie, hogy megnősül és családot alapít, s ezzel új, bűntelen emberi nemzetség kiindulópontja lesz – ebben azonban kereszthalála megakadályozta.

Könyvespolcra

„Amikor iszunk a kehelyből, abból a kehelyből iszunk, melyből Jézus is ivott, de a saját kelyhünkből is iszunk. Ez az Eucharisztia nagy titka. Jézus kelyhe, teletöltve az életével, amely kiöntetett értünk és minden emberért, és a mi kelyhünk, amely a saját vérünkkel van tele, egy kehellyé vált. Amikor együtt kiürítjük ezt a kelyhet, amint Jézus kiürítette, az élő Krisztus egy testévé válunk, újra meg újra meghalva és feltámadva a világ üdvösségéért.”

Az Olvasó írja

Katona Pál esperes-plébános szülőfalujában, Vízkeleten megtartott aranymiséje keretében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes állami kitüntetést adott át. Az Áder János köztársasági elnök által aláírt, a Magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetés átadásakor a miniszterelnök-helyettes közvetítette Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is.

Az Olvasó írja

Az Új Ember augusztus 26-ai számában Bakonyi Gábor számol be a nanotechnológiáról Mi a manó az a nano? című írásában. Ugyanezzel a címmel 2007 októberében Mojzes Imre (1948–2009) tartott előadást nagyváradi középiskolásoknak.

Parallax – nézetek kora

Amióta ember az ember, mindig szerette volna előre sejteni a jövőjét. Ama szorongatottságából előretekintve kiszámítani a biztató reményt. S ha nem is lenne az a jövő olyan, mint amelyet szeretne, a biztosan tudott rossz még mindig elviselhetőbb a bizonytalanságnál.

A nagy és nemes kultúrák hagyományaiban a jövő megtudakolására jósokat kerestek fel az uralkodók, házasságra készülvén, hadba indulván, más jelentős döntéseik előtt. De a hétköznapi ember is figyelte a természet változásait, a madarak röptét, más ritka jelenségeket, hogy ezeket jeleknek tekintve megsejtse jövőjét.

Szent Ferenc az egyik legnépszerűbb szent, gyakran idézik meg alakját, előszeretettel hivatkoznak rá. Egyszer a radikális társadalomalakítót, máskor az álmodozót, megint máskor a romantikus hőst rajzolják elénk könyvekben, filmen, a képzőművészetben. Már-már túlzó kultusz alakult ki körülötte, ami elfedi az igazi Szent Ferenc-i személyiséget és lelkületet. Ki volt ő valójában? – erről beszélgettünk Varga Kapisztrán ferences szerzetessel, a rend szécsényi kolostorának novíciusmesterével.

– Milyennek látja a huszonöt éves papságát mostanában ünneplő ferences szerzetes tanár a rendalapítót? Akit nem szenteltek pappá, mindvégig megmaradt egyszerű „barátnak”, ahogyan a magyar népnyelv emlegeti a ferenceseket, hatása mégis több mint nyolcszáz évvel a rend pápai elismerése után is eleven és vonzó.

– Szent Ferenc mosolyogva provokáló szent. Arra provokál, hogy éljünk szép és jó életet. Egy arc bontakozik ki előttünk, amelyben Isten arca tükröződik vissza. Az említett túlzott kultuszhoz talán maga a rend is hozzájárult. Nemigen van még egy olyan szerzetesközösség, ahol annyira fontos az alapító személye és öröksége, mint nálunk. A Ferenc-jelenség kutatása a rendi élet lelki, spirituális vagy teológiai vonatkozásában arra irányul, hogy megragadja: ki volt ez az ember, s mi történt vele valójában?

A Szentszék ENSZ mellett működő állandó megfigyelő missziója szeptember 26-án az Út a Békéhez díjjal tüntette ki Áder János köztársasági elnököt. A díjat a kitüntetettek Francis Chullikatt érsektől, apostoli nunciustól vehették át New Yorkban. Az alapítvány igazgatótanácsa az idén huszadik alkalommal átadott díjat azért ítélte oda a magyar államfőnek, mert Magyarország sokat tett az emberi élet és a házasság intézményének tiszteletben tartásáért. A díjátadáson Edward Egan, New York érseke a magyar alkotmány vonatkozó rendelkezéseit a „nyugati kultúra legjobb értékei” közé sorolta.