Közelkép

Világ-nézet katolikus szemmel

A bírálat lehet nagyon egyoldalú, születhet rossz szándékból, félreértésből is, de legalább azt jelzi, hogy foglalkoztak a tárgyával, jelen esetben XVI. Benedek újévi üzenetével. Olaszországban – talán a szentatya közelsége miatt – sohasem hagyják olvasatlanul a béke világnapi gondolatai. Amint világszerte számos egyházközség, plébániai munkaközösség is feldolgozza – persze nem a bírálat szándékával –, s akár hónapokig „él belőle”, gyakorlati következtetéseket von le belőle a plébániai értesítőben. Ezek az üzenetek immár negyvenhat éve a ma olyannyira időszerű katolikus szociális tanítás és politika kincsesbányái. Kár, hogy nehéz hozzájutni teljes szövegükhöz.

Surján László EP-alelnök megbékélési mozgalmat indított Mostanában gyakran éri Európát az a vád, hogy elszakad keresztény gyökereitől. Azokat, akik vallásos meggyőződésüknek megfelelően lépnek fel, nemritkán lehurrogják, megbélyegzik. Nem jól van ez így. De mit tehetünk ellene? Hogyan állhatunk helyt keresztényként „elvallástalanodó” világunkban? Surján Lászlót, az Európai Parlament alelnökét kérdeztük.

„Valóban, mintha Európa intézményestül fordult volna el a kereszténységtől – kezdi az alelnök –, ám az Európai Parlament strasbourgi üléseinek ideje alatti szentmiséken viszonylag sok közép-európai vesz részt. A lengyelek, a szlovákok vagy a magyarok határozott keresztény irányt képviselnek, s a meggyengült nyugati kereszténység éppen tőlük várja gondolatainak markánsabbá tételét Európában.”

A hét kérdése

Tavaly az ország végig ellenszélben hajózott. Különösen igaz volt ez az év elején, amikor az összes nagyobb sajtóorgánumban, az Európai Parlamentben és számos más – például kormányközi – fórumon összehangolt támadás folyt Magyarország kormánya ellen. Nem utolsósorban azért, mert az új alaptörvény éppen azokat az értékrendi alapozásokat tartalmazta, amelyeket az Európai Unió alkotmányából a baloldaliak kivenni követeltek, s végül ki is vettek a Lisszaboni Szerződésből. Ezzel párhuzamosan a görög válság kezelésének elhúzódása olyan pénzpiaci pánikot váltott ki, amelynek hatására a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Unióhoz fordult áthidaló hitelért.

A Szent Erzsébet Út nyitó- és záróállomásának infrastrukturális fejlesztése Sárospatakon és Kassán című pályázat keretében a közelmúltban megújult a sárospataki Szent Erzsébet Ház. A nagyarányú fejlesztés projektzáró rendezvényét december 12-én tartották.

A pályázatot a kassai Gótikus Út Gyöngyszemei nonprofit szervezet adta be a sárospataki Szent Erzsébet Út Alapítvánnyal együttműködve.

Százéves a Magyar Cserkészszövetség

Hazánkban 1910-ben jöttek létre az első cserkészcsapatok, két esztendővel később, 1912. december 28-án pedig a budapesti Kálvin téri református templomban megalakult a Magyar Cserkészszövetség. Az évforduló napjának délelőttjén az Országház Felsőházi termében emlékülést rendeztek, melynek keretében megnyitották a hazai cserkészet centenáriumi évét.

Az Új evangelizáció útjai

Csak az lehet sikeres az új evangelizáció szolgálatában, aki világosan látja a teljes missziós folyamatot. Célunk nem csupán az, hogy hitre vezető ösztönzéseket adjunk a nem hívőknek, hanem hogy elvezessük őket a megtérésre. Ennek a folyamatnak az „eredménye” pedig a Krisztus kegyelmében megújult, újjászületett ember. Egy olyan személyiség, aki teljesen átértékelte addigi sorsát, múltját, elhatározta, hogy szakít bűneivel, és életét tudatosan az igazságra alapozza. Sajnos nagyon sokan nem láttak még egyházunkban ilyen gyökeres, drámai életváltozást. Ezért kíséri sok helyen csendes kétkedés a missziós erőfeszítéseket. Sokan úgy gondolják, hogy evangelizációnk eleve kudarcra ítéltetett. Vagyunk mi, a hívők belterjes és családias köre, meg a sok-sok kívülálló, akik egyáltalán nem kíváncsiak ránk…

Teremtésvédelem

Szomorú tény, hogy vizeink az egész világon mindenütt, így itthon is egyre nagyobb veszélyben vannak.
Vízkészleteink 97,5 százalékát sós víz alkotja. A fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz is hatalmas mennyiség, ám ennek csak a töredéke hasznosítható: a legnagyobb – hozzáférhetetlen – készletek ugyanis mintegy hetvenöt százalékban az északi- és déli-sarki jégtakaróban találhatók. Talán kevéssé ismert tény, hogy a legnagyobb vízhasználók nem a háztartások, és még csak nem is a mezőgazdaság, hanem az ipar. Becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg kétszer, háromszor annyi vizet fogyasztanak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosítani tud, így egyre inkább felélik a felszín alatt húzódó tartalékokat is. A legnagyobb vízigényű ágazat a villamosenergiaipar, amely az összes ipari felhasználás egyharmadát (!) teszi ki. Ez azonban nem ment fel bennünket a felelősség alól, hiszen az ipari termelés célja a fogyasztók, azaz a mi egyéni igényeink kielégítése.

Bízzuk újra életünket Krisztusra: így hangzik a keresztények B. ú. é. K. köszöntése december végén, január elején. Talán ez a legnagyobb feladatunk és az egyetlen reményünk: hittel rábízni magunkat. De gondoljunk bele, milyen nehéz elszakadni attól a gondolkodástól, hogy én formálom a sorsom, saját erőmmel alakítom a karrieremet, gondoskodom magamról, a családomról. Az erős és egészséges ember kultuszát hirdetik a reklámok is, a magabiztosan mosolygó emberét, akinek nem kell segítség, mert megáll a maga lábán. Mindannyian szeretnénk egy kicsit ilyen erősnek látszani, és elrejteni mások elől esendőségünket.