A pápai üzenet bírálata

 

Szomorú és ugyanakkor szinte nevetséges egyoldalúság viszont, hogy Olaszországban éppen azok bírálták az üzenetet, akik a házasság természetes struktúráját, egy férfi és egy nő életközösségét tagadják. Pedig az üzenet most nem a házasságról szól, csupán mintegy érintőlegesen említi a keresztény tanítás idevonatkozó, közismert részét. Az egyneműek „házassága” volna ma a válság megoldása?


Mennyi kritika, pellengérre állítás, üldözés, kényszermunkatábor szegélyezte a katolikus szociális tanítás hosszú útját, a világ XIX–XX. századi társadalmi és gazdasági történelmének elemzését az evangélium fényénél! Az 1891-ben megjelent, Rerum novarum kezdetű enciklikától eljutottunk immár XVI. Benedek pápa mostani megállapításáig, mely szerint a világban tapasztalható véres konfliktusok, háborús fenyegetések és feszültségek okai a gazdagok és a szegények között egyre növekvő szakadék, az önző és individualista gondolkodás, a szabályok nélküli, féktelen pénzügyi kapitalizmus.

 

A pápával együtt tapasztalhatjuk, hogy Isten nélkül végül mindig előtérbe kerül a hatalom és a nyereség, vagyis maga a bűn minden formájában: önzés, erőszak, kapzsiság, hatalmi vágy, intolerancia (türelmetlenség), gyűlölet és igazságtalan társadalmi struktúrák.

A szentatya a legnagyobb nyereségre, versenyképességre és fogyasztásra épülő, az utóbbi évtizedekben elharapódzott gazdasági modell helyett azt hirdeti, hogy a fejlődésnek a testvériségen és a javak megosztásán kell alapulnia.

XVI. Benedek erőteljesen bírálja a jelenlegi gazdasági rendszereket. A radikális liberalizmus és a technokrácia azt akarja elhitetni a közvéleménnyel, hogy a minden körülmények között megvalósítandó cél a gazdasági növekedés, akár még annak árán is, hogy megfogyatkozik az állam szociális funkciója, szétszakadnak a polgári szolidaritás hálói, csorbulnak a társadalmi jogok és kötelességek.

A pápa leszögezi: elsődleges célkitűzés legyen a foglalkoztatottság és a munkahelyek megőrzése mindenki számára. Végül megállapítja, hogy a békére nevelés nem utópia, hanem egy lassú folyamat, amely feltételezi a spirituális fejlődést, a magasrendű értékekre nevelést és az emberi történelemről alkotott újfajta szemléletmód elterjedését. Ezt a nevelést szolgálja a béke világnapi üzenet is.