Egy ismerősünk 1956-ban, a forradalom leverése után külföldre távozott. Kanadában fejezte be főiskolai tanulmányait. A diploma megszerzéséig favágóként dolgozott, hogy megélhetését biztosítsa. A hatvanas évek közepétől már jól keresett; gyakran járhatott haza, rendszeresen támogatta Budapesten élő édesanyját. Veszélyt vállalva erdélyi rokonait is segítette.
Könyvespolcra
Nyilvánvaló, hogy ha a tantételek felől közelít egymás felé két vallás, akkor párbeszédük mindjárt az elején kudarcra van ítélve. Hiszen egy muszlim végkövetkeztetése ebben az esetben az lesz, hogy mindenki váljék muszlimmá, egy keresztény pedig az összes vallás képviselőjétől azt várja majd el, hogy egyedül Jézus Krisztusban higgyen. Ha viszont a közös vonásokból indulnak ki, akkor van esély arra, hogy bizonyos kérdésekben megegyezésre jussanak.
Bodnár Zénó sífutó tizenhét évesen bizonyított a téli olimpián
Az Európai Olimpiai Bizottság friss döntése értelmében 2017-ben Győr adhat otthont az ifjúsági nyári olimpiának, s ez jelentős siker hazánk számára. Az Innsbruckban tavaly megrendezett első ifjúsági téli olimpián kilenc magyar sportoló vett részt. Közülük az egyik az akkor tizenhét, ma már tizennyolc éves Bodnár Zénó volt. A gyöngyösi Vak Bottyán János Katolikus Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója és a Budapesti Vasas SC sportolója szép eredményt ért el sífutásban. Szívesen beszélt a versenyről, ahol hetven ország ezernél is több, tizennégy és tizennyolc év közötti sportolója mérte össze erejét tizenöt sportágban.
Beszélgetés Kállay Emillel
– A piaristák néhány éve újra jelen vannak Erdélyben, éppen a székelység egyik központjában, Csíkszeredán. Milyen erdélyi hagyományokra tekint vissza a rend?
– A piarista rend Erdélyben is gazdag hagyományokkal rendelkezik. A Trianon utáni időktől Erdélyhez soroljuk az egykori Partiumot is, a Nagyvárad– Szatmárnémeti által jelzett ívet. 1725-ben Nagykárolyban indult meg az élet a piaristák számára, itt nyitottak iskolát, majd ezután 1717-ben Besztercén, 1730-ban Máramarosszigeten, ugyancsak 1730-ban Szentannán, 1741-ben Medgyesen, 1776-ban Kolozsváron, 1788-ban pedig Temesváron kezdtük meg az ifjúság nevelését. Nem mindegyik intézmény bizonyult tartós alapításnak, minden a gyermeklétszámtól függött. Egészen 1948-ig létezett a temesvári, a kolozsvári, a máramarosszigeti és a nagykárolyi iskola. A Székelyföldre a piaristák korábban nem jutottak el. Székelyföldhöz legközelebb Medgyes volt, ahol 1741-től 1789-ig működött piarista fenntartású iskola.
Találkozás Oláh Arré Éva szobrászművésszel
Belépünk a Szent Péter tér bal oldalán levő, Luigi Nervi által tervezett, VI. Pál pápa nevét viselő hatalmas terembe. Szerdánként, az általános kihallgatások alkalmával egyszerre több ezren találkozhatnak itt a szentatyával a világ minden részéről. Közel kétméteres corpus, ha jobban megnézzük, kereszt fogad a bejárat mellett. Az emberiség legnagyobb drámáját, ugyanakkor legnagyobb reménymozzanatát – a keresztre feszített Krisztust – számtalan módon ábrázolták, minden művészi értékükkel együtt szinte már „megszoktuk” a Krisztus-kereszteket. És akkor elénk kerül ez az alkotás!
A Nagyfalván (ma Mogersdorf) található schlösslbergi békeút az ezredforduló válasza egy nemzetközi jelentőségű történelmi eseményre. 1664-ben, a szentgotthárdi csatában több európai ország egyesült seregei indultak harcba a török ellen. 1964-ben, a csata háromszázadik évfordulóján még fel sem merült az osztrák–magyar közös békeút létesítésének gondolata. Nálunk ekkor még javában épült a kommunizmus. Határőreink élesre töltött fegyverekkel „védték a békét”, s a túloldalon felállított, tizenöt méter magas betonkereszthez még éveken át csak gondolatban zarándokolhattak el, akik a határ innenső oldalán éltek.
December közepétől nem fáznak többé a „torony” lakói
Sólyom László harmincmillió forintos adománya Veszprémben újabb jelentős lépéshez segítette hozzá a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. A szervezet 2009 óta próbálja új vágányra állítani a város szélén magasodó, tízemeletes – korábban „pokoli toronynak” nevezett – épület lakóinak életét, ami csak a ház rendbetétele, műszaki felújítása és részleges tatarozása révén lehetséges. De ami a legfontosabb: a szeretetszolgálat munkatársai az itt élő emberek gondjainak megértésével, velük együttműködve, köztük élve próbálnak hatni, és nem „csodamódszerekben”, hanem a jelenlét erejében, a csendes fejlődésben hisznek. Emberöltőkre terveznek, ahogyan azt a volt köztársasági elnök sajtótájékoztatójukon is hangsúlyozta.
Világ-nézet katolikus szemmel
A világvége elmaradt, és persze erről mindenkinek megvan a véleménye. Nemrég a következő beszélgetésfoszlányokat kaptam el egy kávézóban:
„Nos, ezúttal csakugyan elmaradt, de jön az nemsokára; talán holnap, talán öt év múlva. Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. A majákat komolyan kell venni; nem beszéltek ők a levegőbe!”
