Közelkép

Magyar állami kitüntetés Schönborn bíborosnak

A közép-európai katolikus összefogás előmozdításáért, Magyarország melletti határozott kiállásáért és Európa keresztény gyökereinek következetes védelméért a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést kapott Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek. Orbán Viktor miniszterelnök november 15-én az Országházban adta át az elismerést. Az ünnepségen részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.

Konferencia a keresztény politikáról

Keresztény politika a szekularizált Európában címmel november 15-én konferenciát tartottak a Parlamentben. Christoph Schönborn bíboros előadásában rámutatott: a keresztények sokszor úgy érzik, kisebbségben vannak, de XVI. Benedek pápa arra bátorítja őket, hogy előítéletektől mentesen álljanak a szekularizált társadalom kérdéséhez. Mint mondta, a történelem egyes korszakaiban a kereszténységnek jót tett, hogy át kellett mennie a szekularizáció kereszttüzén, hiszen megtisztulhatott, megélt hitté válhatott. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a szekularizáció olyan ideológia, amelynek hívei szerint a vallásnak nincs létjogosultsága és kompetenciája közéleti kérdésekben.

Kovács Margit műhelyében

„Az agyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált. És azóta az elem bekerülve vérem áramába, hol az öröm hullámhegyeire, hol az ijedt reménytelenség hullámvölgyeibe sodor, emel, buktat” – vallotta Kovács Margit röviddel 1977-ben bekövetkezett halála előtt. A keramikus-szobrász munkáiból a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Múzsák Termében nyílt időszaki kiállítás. A 2013. február 13-áig megtekinthető, Kovács Margit műhelyében című tárlat kurátorával, Herpai András művészettörténésszel beszélgettünk a száztíz éve született alkotóról.

– Hozzám a korai művei állnak a legközelebb, a ’30-as, ’40-es évek aprólékos, egészen finom kivitelű alkotásai, amelyek korábban háttérbe szorultak, most viszont igyekszem felhívni rájuk a figyelmet. A békéscsabai kiállításon döntőrészt Kovács Margit eddig raktárban őrzött munkáit mutatjuk be, az egykori otthonát díszítő, vagyis a hozzá közelálló kerámiákat.

Tavaly újult meg és bővült az 1973-ban megnyílt szentendrei múzeuma. Tíz teremben, kronológiai sorrendet követve állítottam össze a tárlat átrendezett anyagát, hogy a látogatók számára világos legyen a pályaív: Kovács Margit honnan indult és hová jutott el művészetében. Szeretném, ha ötévente megújulhatna az állandó kiállítás, így bemutathatnánk majd a „rejtőzködő” alkotásokat. Reményeim szerint a békéscsabai anyagot – akár kiegészítve – továbbvihetjük majd más városokba, illetve külföldre is, hiszen nemzetközileg jegyzett művészről van szó.

Parallax – nézetek kora

Egy időben sokat jártam a Hajós környéki sváb falvakba, és volt szerencsém megismerni néhány bortermelő családot. Amikor a pincéjükbe vezettek, jellegzetes fehér ingükben, fekete mellényükben és kalapjukban előremenve, úgy érezhettem, mintha szentélybe léptem volna, az alkotó tudás titkos birodalmába. Ahogyan ezek az öreg gazdák a borról beszéltek, svábos magyarsággal szigorúan magázva a hordóban érlelődő nedűt, abból nemcsak a borról, hanem a társadalomról is sok mindent megtanulhattam.

Könyvespolcra

Tudom, ez nem a reklám helye, de meg kell vallanom, sajnálom, hogy a nemrégiben a boltokba került, kitűnő Karácsonyváró füzetem felnőtteknek szóló változata nem fog megjelenni. Szülők és nagyszülők mielőbb vegyék meg ezt az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt kiadványt, Igaz Rita munkáját, mely egyszerre szolgálja a vallásos nevelést, XV. századi táblaképével és Szecskó Ágnes szép rajzaival az ízlésnevelést, valamint az irodalom- és énekkultúrát.

Könyvespolcra

Mindannyian ismerjük a végidőkről szóló tanítást. Amikor betelnek e világ napjai, Jézus Krisztus „újra eljön ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége”. S bár minden, magát kereszténynek valló ember várja, hogy mindez bekövetkezzen, nem ismerjük „sem a napot, sem az órát”. Mint ahogyan azt sem tudhatjuk, mi is fog történni valójában ama végső napokban. Még akkor sem, ha a Jelenések könyvéből sok minden kiolvasható. Azt hiszem, sokan vannak közülünk, akik számtalanszor elképzelték már, vajon mi lenne akkor, ha csak néhány hónap választana el minket a végítélettől. Ha azok az utolsó idők éppen most lennének. Michael D. O’Brien Az apokalipszis árnyékában című regényében le is írja elgondolásait.

Magunk vagyunk az örökös magányban / Akár a víz. Akár az anyaföld. Pilinszky írja ezt Egy arckép alá. A szem, a homlok, a teljes arc sugallhatta, a lélek benső állapotának tükre: a teremtés emberképe.

A magányhoz az időt kapcsolom, amelyről számtalan meghatározás született, de korunkban leginkább arra figyelhetünk, amely így definiálja: „A nyugtalanság maga az idő, az időbeliség kifejezése.” Mi köze ennek a magányhoz? Másik költő, Weöres Sándor írja: Minden olyan gyors az állandóságban / hogy mire valamit gondolnék / már másra gondolok. Ez a gyorsaság fosztja meg korunkban az embert önmagától, a körülötte élőktől, ez taszítja a magányba, ahol mindig a „jelen” pillanata tartja fogva. Az ilyen személyről mondja a lélekelemző, hogy emlékezés nélküli szellem, teljesen távol van önmagától. Az elidegenedés nem más, mint magány. Nélkülözése annak, ami a múlt és a jövő közt feszül. Mert ki tagadná, hogy vágyaink végül a jövőre irányulnak, miközben a múltnak búcsút intünk. Így telik az élet múlt és jövő közt abban a nyugtalanságban, amelyről Szent Ágoston elmélkedik.

A kommunizmus áldozatairól

Székesfehérváron a Szent István-év keretében és a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról is megemlékezve február 23-án filmvetítésre hívja látogatóit a Szent István Művelődési Ház. A 17 órakor kezdődő eseményen megtekinthető lesz Petényi Katalin és Kabay Barna legújabb, megrázó erejű dokumentumfilmje, a Szigorúan ellenőrzött életek, amelynek központi alakja Márton Áron püspök. A sokat szenvedett főpap élete és karizmatikus személyisége eddig ismeretlen dokumentumok tükrében bontakozik ki. A film drámai sorsokon keresztül mutatja be a Securitate működését, a román kommunista diktatúra ördögi mechanizmusát, ugyanakkor megjeleníti az áldozatok belső szabadságát, morális felelősségét és a hit erejét is.