Kihívások a szekularizált társadalomban

 

A világnézeti semlegességre hivatkozva próbálják kiszorítani az értékelvű gondolkodást a társadalomból, ám ennek ellent kell mondani. Az egyház szilárd alapokon áll, s ehhez képest a pártok közeledhetnek vagy távolodhatnak – mondta. – A kereszténydemokraták nem azt várják, hogy az egyház álljon közel hozzájuk, hanem vállalják, hogy ők közelítenek hozzá. Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán Robert Schumant, a volt francia külügyminisztert idézte, aki szerint a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Rámutatott, hogy miközben a vallás jelen van a mindennapi életben, az egyház közéleti szerepe egyre csökken. Schönborn bíboros hangot adott annak, hogy a magyar alkotmány keresztény értékekre épül, de csupán olvasói levélként jelenhettek meg sorai – emlékeztetett a miniszter, majd leszögezte, hogy mások számára is rokonszenves kereszténynek kell lenni, életünkkel példát adva. Hölvényi György egyházügyi államtitkár szerint a keresztény politika a közjóért végzett szolgálat, a szegények melletti elköteleződés, valamint a közösségépítés és a párbeszéd politikája is egyben, ám Európa nemritkán lemond arról az erőről, melyet a keresztény kultúra jelent. Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök rávilágított: a kereszténység segít abban, hogy a világ megtalálja célját és identitását, ezért a keresztény politika feladata, hogy utat mutasson a jövő e fontos kérdésében.