Keresztény lélekkel Európáért

A keresztény gyökereiről megfeledkező Európa hasonlít ahhoz az emberhez, aki homokra építette a házát: jött az ár, s otthona az összeomlás szélére került – mondta beszédében a kormányfő. Ma sok felelősen gondolkodó ember közös célja, hogy az új Európa a kereszténység alapjára épüljön. Orbán Viktor leszögezte: Európának a válsággal való szembenézéshez tisztáznia kell keresztény múltjához való viszonyát, s meg kell szilárdítania identitását. A felemelkedés csak a lelkek és szívek felemelkedése által lehetséges. Mint mondta, Európának a nemzetek nélkül nincs szíve, a kereszténység nélkül pedig nincs lelke.

 

Az új alaptörvényt idézve a kormányfő kijelentette: a kereszténység nemzetmegtartó erő, s a család és a nemzet képezi a társadalmi együttélés alapját. Schönborn bíboros a hazánk elleni közelmúltbeli támadások idején barátként támogatott – fejtette ki a miniszterelnök. – Nem azt kereste, mit lehet kifogásolni a magyar alaptörvényben, hanem azt hangsúlyozta, milyen értékeket kell ismét felmutatni a szekularizált Európában. Méltatásában utalt júniusi bécsi látogatására, amikor is megkoszorúzta Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját. Úgy fogalmazott: Mindszenty élete kapocs a magyarok és az osztrákok között. Schönborn mostani kitüntetése pedig az egymásra találás szimbóluma, és jele annak, hogy a bécsi érsek beírta magát a magyar nemzet történeti emlékezetébe. A bíboros magyarul köszönte meg az elismerést, amely szavai szerint kifejezi az Ausztria és Magyarország egyházai közötti kapcsolatot, a több évszázados közös történelmet. Európa gyökerei, melyek a zsidó-keresztény hagyományokban, a nagy római jogforrásokban és a görög kultúrában találhatók, napjainkra veszélybe kerültek – figyelmeztetett. Majd köszönetet mondott a miniszterelnöknek, amiért kiáll az alapvető értékek mellett, még ha ellenállásba ütközik is. S háláját és elismerését fejezte ki, amiért a magyar alkotmányban is központi helyre kerülhettek azok az értékek, amelyek mentén kedvező jövő felé haladhatunk.

Christoph Schönborn bíboros

Bécs érseke, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke 1945 januárjában látta meg a napvilágot a mai Csehország területén található Skalskóban. Tizennyolc évesen a németországi Bonnban lépett be a domonkos rendbe. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Párizsban végezte, teológiát, filozófiát, pszichológiát hallgatott. Huszonöt éves korában szentelték pappá. II. János Pál pápa 1991-ben Bécs segédpüspökévé nevezte ki, négy évvel később pedig érsekké választották. Az Osztrák Püspöki Konferencia elnökeként 1998 óta szolgál. 2005-ben a legfiatalabb bíborosok egyikeként vett részt XVI. Benedek pápa megválasztásán. Októberben – Erdő Péter bíborossal – a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsának európai tagja lett. Schönborn bíboros nyitott, még a közösségi média felé is, nemrég például saját videomegosztó csatornát indított.