Közelkép

Brusznyai József atya az internálásról és élete leghatásosabb prédikációjáról

Éppen húsz esztendeje annak, amikor Brusznyai József atyával Börtönkereszt című könyvemhez interjút készítettem. Most Kállón találkozunk, tizenharmadik esztendeje itt él a nyugalmazott lelkipásztor. József atya ugyanazzal a frissességgel fogad, azzal a finom humorral, amely egész életét végigkíséri. Pedig hosszú évtizedek komornak bizonyultak. Mint mondja, éppen a humor, a derű segítette át a nehéz helyzeteken. Ma is naponta elmondja Sík Sándor versét: Imádság humorért. Mielőtt leülünk beszélgetni, József atya megmutatja házi tornatermét. A fészerben glédában áll a rengeteg hasított fa. Kilencvenegy évesen ma is maga hasítja a téli tüzelőt. Tizenkettedik alkalommal neki adományozzák a Parma Fidei kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Az ünnepségre a dunakeszi Szent Mihály-templomban kerül sor – ahol közel harminc évig szolgált – február 23-án. József atya életútját aligha lehet röviden áttekinteni, az alábbi emlékezés életének a kor nyomorúságával leginkább súlyosbított idejére tér ki. A megfogalmazás visszaadja József atya töretlen humorát, életszeretetét és minden szörnyűség ellenére megbocsátásra képes keresztényi lelkületét.

Országjáró

Kettős évfordulóhoz érkezett e tanévben a komáromi Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda. Előbbi intézményrész tizenöt, az utóbbi tíz éve tölti be küldetését a határvárosban. Peredi Ágota igazgató szavai szerint a környék igazi missziós terület, ezért köszönettel tartoznak Pápai Lajos megyés püspöknek, aki újraalapította a katolikus oktatás-nevelés helyi színterét. A helytörténet szerint az intézményi krónika az 1760-as években gyökerezik, amikor a szőnyi plébánia volt a szervező központja a helyi elemi iskolai oktatás-nevelésnek. Az azóta eltelt hosszú időből most maradjunk az igazán hányatott múlt századnál – kértük némi múltidézésre az intézmény vezetőjét.

– Miután Komárom részben Csehszlovákiához került, az itteni, 1887-ben elkészült közvetlen jogelőd iskola épületegyüttesének állagmegőrzése egyre nagyobb gonddá vált, bezárás fenyegette az intézményt. Ekkor, 1923-ban lett a város országgyűlési képviselője gróf Klebelsberg Kuno, aki a leromlott állapotot „kultúrbotránynak” minősítette. Segítsége hathatós volt. 1925 és 1926 között készült a római katolikus elemi leányiskola és zárda, a mai iskolánk, itt tanultak a lányok, nevelődtek az óvodások, éspedig az Isteni Megváltó Leányai Kongregáció nővéreinek felügyeletével. Az új iskolaépület nyugati szárnyának földszintjén kápolnát is kialakítottak. Ez a kis miséző- és imahely napjainkban is intézményünk szíve-lelke, ékköve. A kezdeteket jelentő, az 1700-as évek második feléből megmaradt és később némileg bővített régi elemi iskolai épületben foglalkoztak a fiúkkal, míg az új fiúiskola, a mai óvoda 1939-ben épült.

Olvasói levél

Lapjukat örömmel forgatjuk a szép magyar nyelven megírt, nívós cikkek miatt.

A vízkereszti számban megjelent írás a herendi Szent Euszták-templom felújítására hívja fel a figyelmet. A templom azért is érdekes, mert a miserend itt egy herendi porcelántáblán olvasható.

A régi padrend is most, a felújítás után állt vissza. Nagyapám, (Birtanói) Bibba Lajos készítette a templom ablakait. 1944-ben több tíz zsidó családot mentett meg azzal, hogy felvetette őket a herendi porcelángyárba, és ennivalót juttatott nekik.

A közelmúltban lezárult ökumenikus imahét gondolatmenetét azok az indiai keresztények állították össze, akik naponta küzdelmet folytatnak a túlélésükért. Imára szólították a hívőket azért, hogy ledőljenek végre a kasztrendszer építette falak, és ne csak egy társadalmon belül, hanem a keresztény felekezetek között is. Spányi Antal megyés püspök arra kérte a híveket, hogy ne csak az ökumenikus imahét kiemelt programján gondoljunk azokra, akik hitük miatt üldözést szenvednek. „Mindenkinek lehetősége nyílik a segítésre: imádkozzuk az üldözött keresztényekért akár azt az imádságot, amelyet a Székesfehérvári egyházmegyében indítottunk el 2007-ben, és amelyet több nyelvre lefordítva, sokan imádkoznak.”

Konrád György ezúttal a párizsi La Croix (A kereszt) című francia napilap kérdéseire válaszolva „ment neki” a magyar miniszterelnöknek, „kétértelmű és paradox személyiségnek” nevezve őt. Konrád nyilatkozata illeszkedik a hazai és nyugati szocialista, liberális és „zöld” támadások sorába. Nem a mi dolgunk, hogy e támadásokat és Konrád György említett interjúját elemezzük, mondanivalóját értékeljük vagy cáfoljuk. Nem kívánjuk mélyíteni az állítólagos szakadékot, mely – a La Croix tudósítója, François D’Alancon szerint – „fasiszták” és „kommunisták”, „patrióták” és „hazaárulók” között húzódik a Duna partján.

Világ-nézet katolikus szemmel

„Küldd tovább ezt az e-mailt, és meglátod: csoda történik veled!” – általában ilyesmi áll azokban a világhálón terjesztett, úgymond vallásos üzenetekben, melyek a hívő ember misztikum iránti fogékonyságára próbálnak építeni. A villámpostát használók zöme bizonyára találkozott már hasonló utasításokat megfogalmazó levelekkel, melyek tartalma – Isten kegyelmének elnyerése – akkor válik valóra, ha a címzett bizonyos számú embernek továbbküldi őket. Az ilyen üzeneteket rögtön törölni szoktam, mert engem senki se zsaroljon Isten kegyelmével, s mellesleg ne tömje tele a virtuális postaládámat efféle fölösleges dolgokkal. Továbbá ne éljen vissza az időmmel a „kegyesség köntösében”.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében meghívta Magyarországra II. Tavadroszt, a tisztségébe múlt vasárnap beiktatott kopt pápát – tájékoztatta az MTI-t Hölvényi György egyházügyi államtitkár, aki a meghívást a Kairóban megtartott ceremónia során tolmácsolta a kopt egyházfőnek.

Hölvényi György hangsúlyozta: Magyarország továbbra is jó kapcsolatokra törekszik az egyiptomi keresztényekkel. Kiemelte, a beiktatási szertartás nemcsak a kopt egyház, hanem egyben Egyiptom ünnepe is volt, amit mi sem fejez ki jobban, mint hogy az eseményen megjelent Hisam Kandil egyiptomi miniszterelnök és Mohamed Murszi államelnök kabinetfőnöke is. II. Tavadrosz pápát vasárnap a kairói Szent Márk-katedrálisban iktatták be tisztségébe. A hatvanéves pápa a kopt keresztény közösség száztizennyolcadik vezetője. Elődje, III. Senuda pápa idén márciusban hunyt el.

Tévedés azt hinni, hogy csak ott lehet demokrácia, ahol köztársaság van. Nagy-Britanniában vitathatatlanul parlamenti demokrácia működik, ugyanakkor királyság. Hollandia, Norvégia, Dánia ugyancsak. A Szovjetunió és Hitler német birodalma ezzel szemben köztársaság volt, mégis a legvéresebb diktatúrákként vonultak be a történelembe.

Tény azonban, hogy mára a teljhatalmú, úgynevezett abszolút királyságok és császárságok ideje valóban lejárt. Napjainkban a királyok tulajdonképpen már nem is uralkodók, hiszen „alkotmányos királyokként” alá vannak vetve a demokratikusan megválasztott kormányzatoknak. Ám aligha járunk helyes úton, ha Krisztus királyságát ezekből a történelmi, politikai hasonlatokból kívánjuk megérteni. Mert Krisztus királysága nem abszolút monarchia, nem is alkotmányos királyság, egyszóval nem politikai államforma, hanem bibliai, teológiai valóság.