Közelkép

Figyelemre méltó hitoktatási anyag jelent meg a legkisebbeknek. Isten szeret engem! – ezt a címet viseli az öt és hét év közötti korosztály számára összeállított kiadvány. Azért használom ezt a kifejezést, mert mint Füzes Ádám, az Ecclesia Szövetkezet elnöke, a terézvárosi Szent Család-egyházközség plébánosa mondja: „Az óvodásoknál még nem beszélhetünk iskolai értelemben vett hitoktatásról, ezért munkánkat nem nevezzük hittankönyvnek, az általunk kiadott anyag ugyanakkor többre hivatott, mint egy-egy ének vagy rövid imádság megtanítása.”

Parallax

A gépekben a tengelyen fordul meg mindaz, ami a szerkezet működéséhez elengedhetetlen. Eközben a tengelyre különböző erők hatnak, hajlítják, forgatják, húzzák a ránehezedő, rákapcsolt forgó alkatrészek. A mechanikában megkülönböztetik az álló és a forgó tengelyt, de abból a szempontból nincs közöttük különbség, hogy a hozzájuk kapcsolt elemek rajtuk forognak. A gép rendeltetésszerű működésére általában úgy gondolunk, mint a tengely folyamatos forgására. Ám ha a folyamatot lelassítjuk, és csupán egyetlen mozgást veszünk szemügyre, akkor nem forgásról beszélünk, hanem fordulatról: a fent és a lent, az itt és az ott közötti átmenetről.

Jorge Mario Bergoglio pápává választásakor a Ferenc nevet választotta. Tette ezt többek között azért, mert Assisi Szent Ferenc jelképe a szegények szolgálatának, a békének és a mértékletességnek. De melyek a jellemzői a nevével fémjelzett lelkiségnek? Cesare Vaiani, aki Milánóban és Veronában többek között a ferences lelkiség tanára is, Assisi Szent Ferenc útja című könyvében erre a kérdésre válaszol.

A szerző kifejezetten Ferenc szemléletét szeretné az olvasókkal megismertetni, ezért szinte kizárólag az ő műveire fókuszált. Elöljáróban megjegyzi, hogy Ferenc – bár magát tudatlannak és műveletlennek tartotta – valóságos mester volt, akinek tanítása pontos és következetes.

Szeptember végén, amikor még nyíltak a kerti virágok, találkoztam egy kedves egyetemistával. Másodéves hallgató az ELTE jogi karán, és nem a rosszabbik, linkeskedő fajtából. A kevesek közé tartozó, kimondottan jóravaló diák: intelligens, lelkiismeretesen jelen van az előadásokon, nem dohányzik, nem züllik – tömören fogalmazva okos, józan és tudatos. Hosszan, jólesően beszélgettünk irodalomról, zenéről, utazásokról. Két óra elteltével, afféle levezető témaként megkérdeztem, hogy elmegy-e szavazni az október 3-i önkormányzati választásokon. (Szeptember 28-át írtunk.) A csodálkozástól elkerekedő szemmel felelt: nem is tudta, hogy lesznek önkormányzati választások – tőlem értesült a hírről.

Az Olvasó írja

Jó és rossz események kapcsán egyaránt eszünkbe jut valakinek az édesanyja. A tömegből a bibliai asszony is odakiáltott Jézusnak nagy csodálattal: „Boldog a méh, amely kihordott, és az emlő, amelyet szoptál!” (Lk 11,27). A Biszku Béláról készült riportfilm kapcsán nekem is eszembe jutott az édesanyja…

1979-ben szívinfarktus után lábadoztam Balatonfüreden. A protokollszárnyon találkoztam a nyíregyházi kórház és múzeum névadója, Jósa András matrónakorú unokájával. A templomba már nem bírt átmenni. Én vittem neki mindennap az életet adó Kenyeret. Pár nap múlva kétségbeesve mondta, hogy új szobatársa egy nagy kommunista hozzátartozója lesz. Megnyugtattam: ő jön később, neki kell alkalmazkodnia.

Van még jó hírünk

Jó embereket keres a Médiaunió Alapítvány. Olyanokat, akik a nyilvánosság előtt egyáltalán nem vagy kevéssé ismertek, de alapvető értékeket képviselnek, és mások számára példaképek lehetnek. A www.joembertkeresunk.hu oldalon bárki jelölhet bárkit, akiről úgy gondolja, hogy jó ember. Pályázni július 31-éig lehet, és a „zsűri” augusztus végén választja ki a leginkább inspiráló történeteket. Értéknek tekintik például az együttműködést, a közösségépítést, a munkát, a szorgalmat, a kitartást, az adományozást, az önkéntességet, a felelősségvállalást, a találékonyságot és a befogadást.

A HungaRio nemzeti katolikus ifjúsági találkozó szervezői június 15-éig meghosszabbították a kedvezményes jelentkezés határidejét. A rendezvényre, amelyre július 24. és 28. között kerül sor Pécsett, mintegy kétezer fiatalt várnak.

Az egyház misszióját leginkább nem a külső tényezők hátráltatják, hanem a motiváció hiánya. Amíg nem vagyunk bizonyosak abban, hogy miért kell tanúságot tennünk Jézus Krisztusról, addig nem is végezzük teljes lelkesedéssel ezt a szolgálatot.

A gyakran hallott, közkeletű válaszoknak nincs megfelelő mozgósító erejük. A misszió elsődleges célja nem az, hogy címzettjeit „jobb emberekké” tegyük. Nem is az, hogy egészségesebb, értékelvű társadalmat hozzunk létre. Mindezek inkább fontos következményei a missziónak, semmint közvetlen céljai. Az evangelizáció egyértelműen arra irányul, hogy az embereket új életre, üdvösségre vezessük. II. János Pál pápa kertelés nélkül hirdette és tanította: Azért hívjuk a Jézus Krisztusba vetett hitre az embereket, „mert csak őáltala szabadulunk meg teljesen és ténylegesen a gonosztól, a bűntől és a haláltól”, csak „őbenne ajándékozza Isten az »új életet«, az isteni és örök életet” (RM 44.).