A Magyar Nemzeti Galéria és a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete együttműködésének eredményeként, valamint a Poli-Farbe magyar festék- és vakolatgyár támogatásával rendhagyó kiállítás nyílt szeptember 5-én a Magyar Nemzeti Galéria kiállítótermeiben.
Központban a cigány művészet
A magyar jezsuiták – a Szakrális Művészetek Hetéhez kapcsolódva – idén is meghirdetik kulturális-lelkiségi fesztiváljukat, a Jezsuita Szigetet. Szeptember 15-e és 30-a között zajló programjaikon a cigány művészetet helyezik a középpontba, a rend ugyanis kiemelten foglalkozik a romák pasztorációjával. Cigány származású zene- és képzőművészek alkotásait mutatják be, s Mindannyian és egyformán testvéreim vagytok címmel kiállítást rendeznek, a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből válogatva.
Még a 2009-es év elején, a Duna Televízió egyik műsorában hallhattuk a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka, Budai István ezredes, büntetés-végrehajtási főtanácsos emlékezetes, nagyon is figyelemreméltó nyilatkozatát. Egyik magvas, köztudatot formáló gondolata ez volt: „Az elesett, megtévedt embereket – a jogerős büntetésüket töltőket – nem a megvetés mélységébe kell taszítani, hanem segítség nyújtásával igyekeznünk kell őket felemelni.”
Tábor az állami gondoskodásban élőkért
Idén tizenhatodik alkalommal rendezték meg Szegeden az ÁGOTA-tábort, az Állami Gondoskodásban Élők Országos Találkozóját. Az eseményen százhúsz önkéntes közreműködésével százhetven gyermek és fiatal vett részt. A tíznapos nyári együttlét július 21-én kezdődött. Reményt ébreszteni, jövőt mutatni, a bizalom sebeit gyógyítani ott, ahol a kiszolgáltatottság az úr – ez a mottója a tábornak, amelyet a gyerekek tíznapos mennyországként emlegetnek.
Kothencz János, az ÁGOTA Alapítvány létrehozója úgy véli, a legfontosabb cél, hogy a gyerekek megtapasztalják: érdemeiktől függetlenül elfogadhatóak és szeretetreméltóak.
Esélynövelés máltai módra
Azon a reggelen az asszony korábban ébredt a megszokottnál. Elrakta a mosogatóban maradt edényeket, s miközben feltörölte a konyha kövét, arra gondolt, hogy legközelebb nem hagyhatja másnapra a rendcsinálást. Az embere, aki most még békésen alszik, holnap ilyenkor már úton lesz. Hosszú idő után először láthatják gyermekei, hogy apjuk munkába indul. A „vízügynél” fog dolgozni…
A határ menti régióban, a „végeken”, s főleg a Bodrogközi kistérségben, ahol ők is élnek, nehéz munkához jutni. Ahogyan hivatalosan mondják: „A foglalkoztatáshiány a legnagyobb probléma.” Abaúj-Hegyköz után ez az ország második leghátrányosabb térsége. Az utóbbi negyven évben felére csökkent lakóinak lélekszáma, s az itt élő tizenhétezer ember közül csak kétezer-nyolcszáznak tudnak munkát biztosítani az önkormányzatok. A munkaképes férfiak és nők nagy részének iskolázottsága alacsony, s „piacképes” végzettség nélkül nem vagy csak nagyon nehezen tudnak kitörni zárt környezetükből. Az alkalmi mezőgazdasági munkák tavasztól őszig tartanak, télen pedig maradnak a szociális juttatások, a családi pótlék, az ápolási díj, az időskori járadék, a segély, a közmunka, a napszám…
Huszonkét országból érkeztek a máltai szeretetszolgálat táborába
Huszonkilencedik alkalommal rendezték meg augusztus 4. és 11. között a Szuverén Máltai Lovagrend Nemzetközi Ifjúsági Mozgássérült Táborát, melynek helyszíne ezúttal Balatonföldvár volt. A kerekes székhez kötött vendégek és önkéntes kísérőik huszonkét országból érkeztek, köztük az Egyesült Államokból és Libanonból is.
Új zenerádió kezdte meg adását a közelmúltban. Az interneten hallgatható Életjel Rádió két csatornán közvetít dalokat: a könnyűzenei jellegű Öröm csatorna mellett a Hála csatornán hangszeres feldolgozások szólalnak meg.
Mindennapi testnevelés szeptembertől
A következő tanévtől a kormány döntése alapján minden tanítási napon sportolnak majd az iskolások. Szeptembertől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon indul a program, 2013-tól a teljes alsó tagozaton bevezetik a mindennapi testnevelést, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is.
Szükség van a rendszeres testmozgásra, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása című, 2010-es kutatásában a magyar gyerekek több szempontból is meglehetősen rossz eredményt értek el. A hozzáadott cukrot tartalmazó üdítők és édességek napi szintű fogyasztása a magyar fiataloknak mintegy harminc százalékára jellemző, a nemzetközi összehasonlításban ezzel a középmezőnyben helyezkednek el. A diákok közel hatvan százaléka hétköznap legalább két órát néz tévét, míg a hétvégén ez tízből nyolc tanulóra jellemző. Ezek alapján nem meglepő, hogy a mozgás háttérbe szorul, különösen a tizenegy, tizenhárom és tizenöt évesek körében.
