Immár hagyomány, hogy a betlehemi Születés templomából lángot hoznak Európába, és karácsonyig több országba is elviszik. 1986 óta minden évben egy felső-ausztriai cserkész gyújtja meg a lángot Betlehemben, így az először Bécsbe érkezik, onnan jut el a kontinens különböző városaiba.
Ahol a nevemben összegyűltök, én is köztetek vagyok – mondta az Úr több mint kétezer esztendeje. Így történt ez a közelmúltban is, a lelkigondozás rendkívüli műhelyében, a balassagyarmati börtön felújított és eredeti rendeltetésének nemrég átadott gyönyörű kápolnájában.
A Budapest VIII. kerületében található Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templom akaratlanul is a kommunizmus mementója: 1919 után kezdték el építeni, a bejárat mellett látható a „Malenkij robot” dombormű, az oltárban Meszlényi Zoltán-ereklye, a szentély külső falán pedig ’56-os emlékmű található.
Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1971. szeptember 28-án hagyta el hazáját. VI. Pál pápa kívánságára Rómába utazott, hogy szeptember 30-án részt vegyen a püspöki szinódus megnyitásán.
Két totális diktatúrával szállt szembe az az ember, aki életének utolsó éveit a győri papi otthon rejtettségében, súlyos betegen, ágyhoz kötve töltötte.
Hatvan évvel ezelőtt, 1951. november 24-én Budán, a Széher úti kórházban egy katolikus pap haldoklott. Az ápolónők a kórház főorvosának utasítására megkülönböztetett figyelemben részesítették, sőt még gyóntatót is beengedtek hozzá.
A Vatikán által évente kiadott Annuario pontificióban 1971-ig két magyar püspök szerepelt „impedito” (akadályozott) megjelöléssel: Mindszenty József és Belon Gellért.
XVI. Benedek pápa motu proprio (saját indíttatásból) műfajú, október 17-én kelt apostoli iratban foglalta össze az október 16-án 2012. október 11-étől 2013. november 24-éig terjedő időszakra meghirdetett hit éve célját és jelentőségét.