Miről tanácskoznak a bíborosok?

Megkezdődtek a Vatikánban a konklávé előtti bíborosi tanácskozások, melyeken nemcsak a pápaválasztók vesznek részt, hanem a nyolcvanévesnél idősebb kardinálisok is. Március 4-én, hétfőn (lapzártánkkor) még nem érkezett meg mindegyikük. Az első gyűlésen (latinosan általános kongregáción) száznegyvenkét bíboros vett részt, közülük százhárom volt pápaválasztó.

XVI. Benedek imádkozik a magyarokért

Erdő Péter bíboros a konklávé előkészületeiről

Az első általános bíborosi kongregáció március 4-én, lapzártánkkor kezdődött Rómában. Ennek előestéjén Erdő Péter bíboros a Katolikus Rádiónak nyilatkozott a közeljövő eseményeiről. XVI. Benedek a magyarokról is megemlékezett, amikor február 28-án elbúcsúzott a bíborosoktól – mondta Erdő Péter, és a hívek imáját kérte az egyházért és a bíborosokért.

A püspöki konferencia ülésén

A hit- és erkölcsoktatás bevezetése

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) február 26. és 27. között megtartotta tavaszi rendes ülését. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek az ülés után Rómába utazott. Távollétében Mohos Gábor, az MKPK titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit a püspöki konferencia napirendi témáiról.

Ahogyan arról az Új Emberben is hírt adtunk, az MKPK az idei nagyböjtben is országos tartósélelmiszer-gyűjtést szervez március 3. és 10. között.

A püspöki konferencia körlevele

A hit- és erkölcstanoktatásról

Tekintettel a megváltozott állami törvényekre, 2013 szeptemberétől új helyzet alakul ki az iskolai hitoktatás terén. A bevezetésre kerülő erkölcstanoktatással egyidejűleg lehetőség nyílik arra, hogy a „hit- és erkölcstan” nevű tantárgy választásával, melyet az előbbi helyett kötelezően választható tárgyként jelöl meg a törvény, órarendi kereten belül részesüljenek a fiatalok megfelelő felekezeti hitoktatásban. Az új tantárgyat ez év szeptemberében az általános iskolák első és ötödik évfolyamában vezetik be. A további évfolyamok tanulói felmenő rendszerben kapcsolódnak majd be, egyelőre azonban a többi osztályban az eddigi módon kell jelentkezni, és a korábbiaknak megfelelően folyik a hitoktatás.

Apák napja Sárváron

Nagyböjt harmadik vasárnapján, március 3-án, a sárvári Szent László-templomban a diákmise keretében köszöntötték az édesapákat a Szent László Katolikus Általános Iskola tanulói. Március Szent József, a Szent Család őrzőjének hónapja, így minden tanévben ekkor adnak hálát a gyerekek édesapjuknak, nagyapjuknak, nevelőapjuknak fáradozásaikért, munkájukért, áldozathozatalukért. A szentbeszédet Orbán István kanonok, esperes-plébános mondta. Az apákhoz szólva a hangsúlyozta: egy apa akkor erős, ha irgalommal van gyermeke iránt. Kérte, hogy legyenek az édesapák számon kérőn igazságosak, ugyanakkor végtelenül türelmesek. A katolikus iskola második osztályosai a mise után a templom előtt egy szál fehér virággal köszönték meg a sok gondoskodást az apáknak.

A hit gondolat vagy tapasztalat?

A megújulás ideje

Amint előző írásunkban megmutattuk, Isten Szava több mint szó: megtestesülés, jézusi élet, jelenlét, „egymással bensőleg összefüggő tettek és szavak” szerves egésze (II. vatikáni zsinat, Dei verbum, nr. 2). Ezért a hit, vagyis Isten Szavának befogadása, értelmünkkel és akaratunkkal való igenlése nem puszta gondolat, szép teória. A hit megélése nemcsak elmélet, de lényege szerint gyakorlat is. Olyan gyakorlat, amelynek gyökerénél egy mélységes tapasztalat áll. Szent Pál apostol, aki üldözőből lett hívővé, ellenségből az evangélium egyik legnagyobb hatású hirdetőjévé, saját példájából megértette ezt: „Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem és feláldozta magát értem” (Gal 2,20). Hinni nemcsak azt jelenti, hogy elfogadom: van Isten. Egy furcsa, igencsak elgondolkodtató újszövetségi szakasz ezt nagyon nyomatékosan eszünkbe vésheti: „Hiszed, hogy csak egy Isten van, s jól is teszed. Ám ezt a gonosz lelkek is hiszik, mégis remegnek” (Jak 2,19). A kereszténység lényege az, hogy nemcsak hiszem, hogy van Isten, hanem azt is megtapasztaltam, hogy milyen hozzám az Isten.

Liturgikus teológia ma

A Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet és a Magyar Egyházzenei Társaság szervezésében március 14. és 16. között tartják Budapesten a Magyar Egyházzenei Társaság XI. Kongresszusát. Míg évekig azt hitték, hogy az istentisztelet, a liturgia elavult műfaj, mára nyilvánvalóvá lett: ez az egyházi élet szíve közepe. Csak kellő tudás, a múlt és a jelen őszinte vizsgálata, a jó alapok újrafelfedezése és az életet munkáló Szentlélekért való könyörgés újíthatja meg egyházaink istentiszteleti életét. A találkozón egyházzenész és liturgikus szakemberek együtt gondolkodnak az egyház életét, jövőjét meghatározó kérdéseken. Minden érdeklődőt szeretettel hív a Magyar Egyházzenei Társaság elnöksége. A részletes program megtalálható az egyhazzene.hu honlapon. Jelentkezni a meszena@zti.hu e-mail címen lehet.

A közösségépítés programja

Tudják-e, mi az a Gyűrűskönyv-program? Az elnevezés egy közösségfejlesztést elősegítő könyvet és a feldolgozására szolgáló találkozókat takarja, amelyeken házas- és családközösségek alapítását és sikeres működését próbálják előmozdítani. A program vezetője Bittsánszky Jánosné egyházmegyei családreferens. A résztvevők öt alkalommal találkoznak, és gyakorlatközpontúan, személyes helyzetükre alkalmazva dolgozzák fel a Gyűrűskönyv anyagát. Az Esztergom-budapesti főegyházmegye családreferatúrája március 1-jén tartotta a program utolsó találkozóját. A programban – amelynek ez volt a második csoportja – tizennégy plébánia képviseletében huszonnégyen vettek részt. Új csoport indítására várhatóan 2013 őszén kerül sor.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.