Egyházunk

A pápák között régebben sok volt a szerzetes, de az utóbbi közel kétszáz évben erre nem akadt példa. A legutóbbi szerzetes pápa XVI. Gergely (1831–1846) volt, aki a kamalduliak közösségéhez tartozott. A mostani konklávén tizenkilenc bíboros tagja valamely rendnek, legtöbben szaléziak és ferencesek.

A négy szalézi közül hárman kuriális bíborosok. Tarcisio Bertone Benedek pápa lemondásáig államtitkár volt, jelenleg ő a pápai ház főkamarása, vagyis a camerlengo bíboros. Angelo Amato szalézi érsek a szenttéavatási kongregáció prefektusa, Angelo Raffaele Farina pedig a vatikáni könyvtár és levéltár vezetője volt. A negyedik Oscar Rodriguez Maradiaga hondurasi érsek, aki egyben a Caritas Internationalis elnöke.

Országjáró

Székesfehérvári Egyházmegye

Képregény és animációsfilm-pályázat diákoknak és felnőtteknek
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum pályázatot hirdet Szent István halálának 975. évfordulójára, diákok és felnőttek részére István, a szent király címmel. A pályázat célja, hogy Szent István alakja – életének és hitének mélyebb megismerése által – aktualitást nyerjen a ma élő magyar emberek számára.

A pályázat szeretné felhívni a diákok figyelmét mindarra, ami Szent Istvánban ma is követendő példa: az eszményi királyra és a krisztusi emberre.

Országjáró

Te Deum XVI. Benedek pápáért

Te Deumra gyűltek össze február 28-án a Székesfehérvári egyházmegye papjai és hívei a székesegyházban, hogy Spányi Antal megyés püspök vezetésével és Takács Nándor nyugalmazott püspökkel együtt megköszönjék XVI. Benedek pápa péteri szolgálatát.

„Benedek pápa szilárd következetességgel az egyház tanítását képviselte minden megnyilatkozásában. Ez a biztos tanítás eligazító volt az egész egyház közösségének” – mondta a főpásztor.

Országjáró

Szigorúan ellenőrzött életek

A főváros után Székesfehérváron láthatta először a nagyközönség Petényi Katalin és Kabay Barna újabb megrázó erejű dokumentumfilmjét, a Szigorúan ellenőrzött életek című alkotást. A film a román kommunista diktatúra ördögi mechanizmusát tárja a néző elé. Bemutatja a román titkosszolgálat, a Securitate működését, a vallás, az etnikai kisebbségek, az emberi méltóság elleni támadásait, és ezzel szemben a belső szabadság, a morális felelősség és a hit erejét, amely az áldozatok erőforrása volt kiszolgáltatottságukban.

Országjáró

Hajdudorogi Egyyházmegye

„Elevenítenek” az egész egyházmegyében

Második állomásához érkezett az Elevenítő egyházmegyei misszió. Március 8. és 10. között Debrecenben, az egyetemisták találkozójával egybekötve zajlottak a programok: előadások, csoportfoglalkozások, műhelymunkák, de volt városnézés, sport és táncház is. A következő helyszín Miskolc lesz, az első pedig Nyírbátor volt, ahol önmagukon kezdték a missziós munkát a görögkatolikus papok. Takács Gusztávot, az egyházmegye ifjúsági bizottságának elnökét kérdeztük.
„Egyházmegyei missziónk lényege, hogy felelevenítsük az emberekben a hitet, ami megvan ugyan, ha népszámláláskor meg kell vallani, de nem élő – szunnyad, fel kell hát ébreszteni” – vallja Takács Gusztáv görögkatolikus pap.

Országjáró

Kiállítás a kommunista egyházüldözés pap áldozatairól

Február utolsó napja. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. Csöndes, finom készülődés a kiállítás megnyitására. A vendégek még nem érkeztek meg, csak én bóklászom a kiállított fényképek és tárgyak között. Arcok tekintenek rám, alattuk rövid életrajzok, s hozzájuk tartozó tárgyak. Szinte mindenik lelkipásztorról hallottam, többüket személyesen is ismertem vagy ismerem, hiszen szemközt éppen Kerényi Lajos atya néz rám, ma Budapesten a Szent Kereszt-templom plébánosa. Olofsson Placid bencés, Romzsa Tódor görögkatolikus püspök, Ortutay Elemér görögkatolikus teológiai tanár, Kiss Szaléz ferences szerzetes, Vezér Ferenc pálos szerzetes, Bolváry Pál pálos szerzetes, Asztalos János pócspetri plébános, Nagy Ferenc szalézi szerzetes, Sándor István szalézi szerzetes, Endrédy Vendel ciszterci apát, Pálos Antal jezsuita. Hány éve immár, hogy kijártam hozzá piliscsabai hangulatos kis otthonába…

Országjáró

Elhelyezték Szent Kinga ereklyéjét

Nem szabad kis templomot építeni! Kitárják a bejárati ajtó másik szárnyát is, mégis egyre többen kiszorulnak. Az altemplomban kivetítőn követhető a fönti esemény, ez is megtelt. Ó, mennyien vagyunk, állóhely is alig jut, említem mellettem egy falubeli házaspárnak, mire „megnyugtatnak”: máskor talán tízen vannak összesen, majd valaki hozzáteszi: nagy ünnepeken voltak már harmincan is. Meg kell szokniuk a falubelieknek, hogy van templomuk, mondja még valaki. Ahol a kövek egymásra épülnek, ott előbb-utóbb közösség is épül.

Felhívás

1950 és 1990 között Magyarországon nyolc katolikus gimnázium működött. Bencés: Pannonhalma és Győr, ferences: Esztergom és Szentendre, piarista: Budapest és Kecskemét, valamint a szegény iskolanővérek budapesti és debreceni középiskolája.

A negyven év nemcsak az egyes iskolák élete szempontjából volt jelentős és különleges, hanem az akkori magyar társadalom egészére, a politikai, történelmi viszonyokra is sajátos szemszögből, a katolikus szerzetesi iskolák szemszögéből kínál rátekintést. Olyan jelenség ez a negyven év (1950–1990) az iskolák történetében, amelynek – ma még hiányzó – földolgozása jelentős kordokumentumnak tekinthető.