Egyházunk

Hubert Lehner (1928–2014)

Manapság sok szó esik a világiak szolgálatáról az egyházban. Newman bíboros írta: „Isteni mesterünk mindegyikünknek kijelölt valami sajátos feladatot, egy isteni szolgálatot. Jót kell tennem, az Ő művén kell dolgoznom…”

Hubert Lehner példásan teljesítette a rá bízott isteni szolgálatot. Linzben született, és ott is halt meg június 30-án. Élete és munkássága az osztrák egyházhoz, közelebbről ehhez a városhoz kötődik, a volt kommunista blokk országaiban mégis számtalanul sokan lehetünk hálásak neki azért a sok segítségért, amelyet tőle vagy az ő révén kaphattunk. Ahogy a linzi egyházmegye hírt adott róla: „Hubert Lehner a XX. század második felében az egyházi élet meghatározó személyiségei közé tartozott, nemcsak Ausztriában, hanem a szomszédos országokban is.”

Egy hivatást érlelő család portréja

Sajóvámos központjában úgy áll egymás mellett a református és a római katolikus templom, mint két kedves testvér. Ám hiába vannak egészen közel egymáshoz, együtt lefényképezni roppant nehéz őket, mert a református kert tele van hatalmas gesztenyefákkal, amelyek, ha lentről, a katolikus kerítés mögül tekintünk át a túloldalra, még a tornyot is takarják. „Talán egy-két kilométerre is el kellene távolodnunk a két épülettől ahhoz, hogy semmi se zavarjon be a képbe, ami elválasztja őket” – mondja fotós kollégám bosszúsan. Pár órával később egy harmadik templom, a néhány utcával odébb álló görögkatolikus révén jutunk a megoldáshoz, amelyet szintén le kell fényképeznünk. Onnét visszafelé jövet ugyanis, egy árok partján megtaláljuk az ideális pozíciót. Azt a pontot, ahonnét mindhárom közösség temploma ugyanolyan jól látszik.

Gyermekek tömegsírja, az egyház és az ír társadalom

Az Amerikai Egyesült Államok egyik vezető katolikus lapja, az internetes Catholic World Report június 24-én hosszú elemzést (The Real Scandal Behind the Tuam Home for Unwed Mothers) jelentetett meg a világsajtóban nagy vihart kavart hírrel kapcsolatban, mely szerint Írországban, Tuam városban több száz kisgyermek maradványait találták meg egy egykori katolikus gyermekotthon közelében.

„Miközben a média igyekezett túlozni, félreinformálni és kitalációkat gyártani az ügy kapcsán, az igazi társadalmi bajokat, amelyek a nyolcszáz ír gyermek halála mögött húzódnak, nagyrészt figyelmen kívül hagyták” – kezdi cikkét az ír katolikus szerkesztő-újságíró, Michael Kelly.

A nyugat-írországi anya- és gyermekotthon a francia alapítású Bon Secours nővérek intézménye volt, ahol 1925 és 1961 között 796 csecsemő halt meg. Többségüket jeltelen közös sírba temették, amelyet a helyi katolikus családok évtizedek óta szeretettel gondoznak.

A Schönstatt apostoli mozgalom száz éve

Kettős jubileumot ünnepelt a magyar Schönstatt család. A nemzetközi Schönstatt mozgalom alapításának századik, az óbudavári Schönstatt-kápolna alapkőletételének tizedik évfordulóján az ország egész területéről több százan – családok, fiatalok és idősebbek – jöttek el Óbudavárra hálát adni azért, hogy az elmúlt évtizedekben kézzelfoghatóan növekedett a „kegyelmi tőke”.

A nemzetközi Schönstatti apostoli mozgalmat 1914. október 18-án alapította Joseph Kentenich pallottinus szerzetes. Ennek a katolikus megújulási törekvésnek a kegyelmi forrása az a Szűzanyához fűző szeretetszövetség, melyet Kentenich atya és a diákokból álló közössége először kötött meg nem sokkal az első világháború kitörése után. Az alapító szándéka az volt, hogy segítse a fiatalokat „a szilárd, szabad, apostoli keresztény személyiség kiművelésében”. A Schönstatt mozgalomban mindenki megtalálhatja az élethelyzetének és hivatásának legmegfelelőbb közösségeket (fiúk, lányok, nők, férfiak, családok, papok, nővérek). Magyarországra, közelebbről Óbudavárra Gódány Róbert és Rita a családmozgalmi ágat hozta el 1980-ban. Ebben leginkább Tilmann Beller schönstatti atya volt a segítségükre, aki egészen 2012-ben bekövetkezett haláláig támogatta a magyar Schönstatt mozgalmat. A mag jó földbe hullt, hiszen a nyári családnapokon 2013-ban már csaknem százhatvan család vett részt. Ma itthon megtaláljuk a fiúk, illetve a lányok mozgalmi ágát is.

Jubiláns házaspárok ünnepeltek Szombathelyen

Mintegy ötszáz pár vett részt a június 28-i hálaadó szentmisén és az azt követő eseményeken.

Mozdulni is alig lehetett a székesegyházban, annyi házaspár volt ott az ünnepi szentmisén rokonok, családtagok, gyerekek, szülők és barátok kíséretében. Az ötödik, tizedik, tizenötödik és a további kerek évfordulós házasokat várták közös ünneplésre az egész egyházmegyéből. A megadott határidőig négyszázhatvanegy pár regisztrált, de ennél is többen vettek részt a szertartáson.

Váci egyházmegyei találkozó Dunavarsányban

Immáron tíz esztendeje, hogy a nógrádsipeki egyháztanácsnokok egy váratlan és meglepő javaslattal kopogtattak be az ország legnagyobb egyházmegyéje új püspökének, Beer Miklós atyának váci ajtaján. Szeretnék meghívni és vendégül látni az egyházmegyét a Cserhát hegyei és dombjai között fekvő falujukba – mondták. Igen, az egyházmegyét, pontosabban a hívők közösségét, a szép nógrádi tájon élőket épp úgy, mint az Alföld végtelen síkságán lakókat. Fogjanak vándorbotot, s a lehetőségeiknek megfelelően keljenek útra, és meg se álljanak Nógrádsipekig… Ehhez a kellő önbizalommal teli elhatározásukhoz kérték a püspök áldását.

Miklós atya maga is sportos alkatú, vállalkozó szellemű, az egészséges erőfeszítést pártoló pap lévén örömmel támogatta a hívek elképzelését, akik, mint hamarosan kiderült, megérdemelték a megelőlegezett bizalmat. Olyan vendégszerető, hagyományt teremtő fogadtatással rukkolt elő az alig hétszáz lelkes falu közössége, hogy azóta is például szolgál az évenkénti újabb és újabb egyházmegyei találkozót szervező közösségeknek, amelyek szinte versenyeznek a rendezés jogának elnyeréséért.

Száz éve született Kertész Antal

Szentháromság vasárnapján este harangszó hívta megemlékező szentmisére az attalai, a csomai, a kapospulai, az alsóhetényi és a szabadi híveket. A száz esztendővel ezelőtt született és hetvenöt éve pappá szentelt Kertész Antalra emlékeztünk, aki harmincegy éven át szolgálta a falu és a hozzá tartozó fíliák híveit.

A szentmisét Nagy Károly apát, kanonok, egykori attalai káplán mutatta be, aki jelenleg a veszprémi székesegyházban szolgál. A szertartáson jelen volt Kisnemes János nyugalmazott nagyatádi esperes is, aki szintén káplánként tevékenykedett Attalában Kertész Antal szolgálata idején. Sajnos az egykori káplánok közül többen már nem lehettek közöttünk, de Istvánka Vince, a jelenlegi plébános paptársai is megtisztelték a rendezvényt Somogyból, Tolnából és Baranyából is.

Bemutatták a tanácskozás munkadokumentumát

A családról szóló októberi rendkívüli püspöki szinódus a kortárs társadalom helyzetfelmérése lesz – mondta az MTI római tudósítójának Erdő Péter bíboros, a szinódus főrelátora a szinódusi munkadokumentum csütörtöki vatikáni bemutatóján.

Erdő Péter kijelentette: az egyházat övező társadalom és a benne élő családok nehézségei nem képviselnek új keletű problémát. Változást az hozott, hogy a XX. század második felében olyan irányzatok erősödtek meg, amelyek megkérdőjelezik, hogy a család a társadalom alapvető intézménye. Hozzátette: az a cél, hogy a család evangéliumát a mai kultúra nyelvén fogalmazzák meg, és „ehhez sok munka és párbeszéd kell”.