Egyházunk

A pusztító csaták során ritkán szoktak a harcolók vallási hovatartozása iránt érdeklődni. A halált okozó fegyverek nem válogatnak, az állami behívóparancsok sem.

Meglepő tehát a közelmúlt nemzetközi történész-konferenciájának témája: Értelmetlen mészárlás – A katolikusok és a Szentszék az első világháborúban. A tudományos eszmecserét a Történettudományok Pápai Bizottsága és a Római Magyar Akadémia (RMA) közösen rendezte meg a kereszténység történetét tanulmányozó nemzetközi bizottság (CIHEC) közreműködésével. A háromnapos konferenciát október 15-én Pietro Parolin szentszéki államtitkár nyitotta meg.

A katolikus egyház a vészkorszakban védőhálót nyújtott az üldözötteknek – hangsúlyozták az előadók október 28-án, Budapesten, Az egyház tevékenysége Magyarországon a holokauszt idején címmel megrendezett konferencián.

Csaknem ötven év után újra a budavári Mátyás-templomban

A közeljövőben egy újabb jelentőségteljes esemény várható a csaknem ötvenéves múlttal rendelkező magyarországi keresztény könnyűzene történetében. A hazai első, gitárra is komponált szentmisének Szilas Imre szerzeményét tekinthetjük, amelyet a Budavári Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás-templom) mutattak be 1968-ban, az akkor még ifjú karnagy, Tardy László közreműködésével.

Akit Szolnok védőszentjévé fogadott

Sándor István születésének századik évfordulóján, 1914. október 26-án a Tisza-parti város védőszentjének választotta az egy éve boldoggá avatott XX. századi vértanút. Az erről szóló dokumentumot Beer Miklós váci megyés püspök, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök és Máthé György szolnoki plébános, esperes írta alá a belvárosi templom előtti téren felállított Sándor István-szobor mellett.

A Váci egyházmegye legnépesebb városa Szolnok. Nehéz történelmi örökséget hordoz. A múlt vallási értelemben szikárrá tette a Tisza-parti települést. A változás mára érezhető, ám mégis lassú folyamat az egyébként is missziós területnek tekinthető Magyarországon a vallási igazságra és egyházi életre való ráébredés.

Kerkai Jenő ma is példaképünk, és az marad holtunkig. Mindig is emlékeznünk kell rá, de ez napjainkban különösképpen időszerű, két évforduló miatt. Száztíz éve, 1904. november 9-én született, és negyvennégy éve, 1970. november 8-án halt meg, egy nappal azelőtt, hogy elérte volna a hatvanhat éves kort. Rövid élete nemes és sikeres volt, korai halálát pedig börtönben töltött éveinek szörnyű szenvedései okozták.

Hazánkban Nyíregyháza, Hajdúdorog, Szeged, Kecskemét, Székesfehérvár, Szombathely, Győr, Veszprém, Budapest, Pécs, végül Miskolc fogadja az ifjúsági világtalálkozó jelképeit. A keresztet és a Szűz Mária-ikont november 15-én, Kassán, püspöki szentmise keretében Szlovákia fiataljai veszik át. A végállomás: Krakkó.

Európa védőszentje, a civilizáció mestere

Szent Benedeket VI. Pál pápa ötven évvel ezelőtt
nyilvánította Európa védőszentjévé Pacis nuntius kezdetű brévéjével. Benedek „a
béke hírnöke, az egység munkálója, a civilizáció mestere, főleg pedig Krisztus
vallásának bajnoka és a nyugati szerzetesség megalapítója volt”. Az évforduló
alkalmából ünnepi megemlékezéseket tartottak a montecassinói apátságban.
Október 24-én délelőtt az európai bencés apátok ünnepi szentmisét mutattak be a
bazilikában.

Szolnok védőszentje lett

Boldog Sándor István születésének századik évfordulóján a Tisza-parti város védőszentjének választotta az egy éve boldoggá avatott XX. századi vértanút.

(Következő lapszámunkban riportot közlünk az eseményről.)