Tanúbizonyság Göllében
A temetőben lévő Szent Vendel-kápolnánál gyűltek össze a göllei és környékbeli hívek, hogy emlékezzenek az elődök hitére, munkájára és az 1754-es marhavészjárványra, amely akkoriban igencsak megtizedelte a jószágállományt. A településen azóta fogadott ünnep ez a nap.
Sajtóközlemény
A háromhajós bátaszéki plébániatemplom 1899 és 1903 között Nagyboldogasszony tiszteletére épült neogótikus stílusban. Nyolcvanhárom méter magas tornyával hazánk egyik legmagasabb temploma.
A templomtorony harminc méter magas sisakjának statikai problémái már a kilencvenes években jelentkeztek, a 2012. november végén készült szakértői vélemény pedig életveszélyesnek nyilvánította az építményt. Udvardy György megyés püspök ezért a megfelelő helyreállításig nem engedélyezte a templom használatát. További vizsgálatok megállapították, hogy a toronysisak több mint százéves faszerkezete gombafertőzött, elkorhadt, és sajnos teljes egészében menthetetlen. A veszélyes toronysisakot 2013 tavaszán lebontották, a torony szerkezetét megerősítették, így a templom újra használhatóvá vált. A veszély elhárítása ötvenmillió forintos beruházást igényelt.
Boldog Meszlényi Zoltán tiszteletére
A Boldog Meszlényi Zoltánról elnevezett első hazai templom szentelési ünnepségére került sor október 31-én Budapest tizenegyedik kerületében. Meszlényi Zoltán püspököt öt évvel ezelőtt ezen a napon avatta boldoggá Esztergomban Erdő Péter bíboros. A vértanú püspök tiszteletére felszentelt templom jelzi, hogy a múltat nem lehet eltörölni: „Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok” (Dán 12,3).
Róma és Konstantinápoly egységéért
Ferenc pápa október 24-én fogadta egy amerikai görög ortodox alapítvány képviselőjét és kíséretét. Emlékeztette a küldöttség tagjait arra, hogy milyen mély kapcsolat fűzi egymáshoz a két püspöki székhelyet, Rómát és Konstantinápolyt. A pápa november 28. és 30. között tesz látogatást Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka székhelyén. Ezt megelőzően november 25-én Strasbourgban az Európai Parlament előtt mond beszédet. (KAP)
Ellentmondásos hírek érkeznek napjainkban a Közel- Keletről. Az iraki és szíriai eseményekről hallva sokan elbizonytalanodnak a szentföldi zarándoklattal kapcsolatban. Holott a valóságban a szent helyeket és azok látogathatóságát, valamint a zarándokokat nem fenyegeti veszély. Ezt erősíti meg Stéphane Milovich ferences atya, a jeruzsálemi Szent Megváltó Kolostor házfőnöke.
– A napi hírekben gyakran hallani mostanában a Közel-Keleten uralkodó veszélyes helyzetről. Milyen a közbiztonság Izraelben, Betlehemben és Jerikóban, pontosabban a szent helyek látogathatóságát illetően?
Ferenc pápa találkozott a schönstatti mozgalom magyar képviselőivel is
Ferenc pápa október 25-én a VI. Pál Teremben fogadta az alapításának századik évfordulóját ünneplő Schönstatt Apostoli Mozgalom képviselőit. A világ ötven országából több mint hétezer-ötszáz zarándok érkezett a Vatikánba a mozgalom október 23-án kezdődött találkozójára, melyen egy magyar küldöttség is részt vett.
A magyar családok képviseletében Szelestei Gábor és Szelestei Barbara a pedagógiai szekcióban tartott beszámolót az egyház számára végzett apostoli munkáról.
Nyolcvanéves a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániatemplom
Idén ünnepli felszentelésének nyolcvanadik évfordulóját a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániatemplom. Hagyomány és modernitás ötvöződik formavilágában. Ahogy Ybl Ervin művészettörténész fogalmazott: „A pasaréti templom az egyik első lépés a modern építészeti formanyelv kialakulásának fölfelé vezető útján, melyen az architektúra az iparművészettel karöltve halad. Ezért örülünk oly őszintén a hit és a nemzet nevében e templom létrejöttének.”
Pasaréten 1925-ben telepedtek le a ferencesek, hogy gondoskodjanak azoknak a híveknek a lelki ellátásáról, akik a mai országúti ferences plébániatemplomtól távolabb eső Pasaréten laktak. Schrotty Pál budai ferences házfőnök Tamás Alajos tartományfőnök bátorításával indította meg a rend letelepedését. A Pasaréti út és a Szilfa utca sarkán lévő, ezernégyszáz öl nagyságú telken egy hétszobás villa állt, melynek három szobáját összenyitották. Ezekből alakították ki a kápolnát, melyet az itt élők „Waldkapellének”, „erdei kápolnának” neveztek el. A villa többi részéből a letelepedéshez szükséges helyiségeket rendezték be. Mivel a kicsi rendház és a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, új templom és kolostor építését határozták el.
Túlélő egyházak Közép-Kelet-Európában 1945–1989
Ezzel a címmel rendeztek nemzetközi tudományos konferenciát a közelmúltban Szegeden. A Gál Ferenc Főiskola falai között egyházi és világi történészek gyűltek össze Romániából, Szlovákiából és itthonról. A cél az volt, hogy ki-ki ismertesse saját országának történéseit, az egyházak üldözésének módszereit és eszközeit, azaz a kommunista hatalmi gépezet működését. Az elhangzott előadások nyomán rendkívül érdekes kép rajzolódott ki a vizsgált korszakról.
Mivel az egyházak elleni fellépést Moszkva rendelte el, és gyakran konkrét irányelvek formájában érkeztek az utasítások, természetesen sok az egyezés a régió országai között. Ugyanakkor nagyon jelentős eltérések is mutatkoznak, amelyek az egyes országok sajátosságaiból adódnak. Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök bevezető előadásában arra az alapvető tényre mutatott rá, hogy az 1945–1956 közötti időszak az egyre fokozódó erőszak jegyében telt el, és az egyházak a létükért küzdöttek. 1956 után a kevésbé látványos erőszak főként az egyre szélesebb körre kiterjesztett beszervezésekre, az együttműködés kikényszerítésére irányult. Sok egyházi embert környékeztek meg, nem is eredménytelenül.