Egyházunk

Beszélgetés Füzes Ádámmal, a Kanter Károly Felnőttképzési Intézet igazgatójával

Óbuda, Kórház utca, az egyházi köztudatban ma is az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) központjaként szerepel. Az épület „maradvány” a hatvanas- hetvenes években lebontott hagyományos óbudai épületek közül. A házat – mondja Füzes Ádám atya – a munkásifjúsághoz kapcsolódó múltja mentette meg a régi városrész lerombolása során. Kerékgyártó Tibor lelkipásztor az 1920-as években különböző programokat szervezett az óbudai munkásifjúságnak, a környéken csellengő inasgyerekeknek. Itt működött a hajógyár, a textilgyár és sok más ipari üzem. Önképzőkör, hittan, színjátszás, cserkészet – ma szabadidős foglalkozásnak nevezhetnénk. 1935-ben kapta Kerékgyártó atya a Kórház utcai telket a fővárostól, s egy földszintes épületben kapott helyet a Szent József Otthon. 1940-ben emelettel, valamint kápolnával bővült, amelyet 1941-ben szenteltek fel.

Sok évtizedes szokás Budapesten – amelyhez a főegyházmegye más plébániái is csatlakoztak –, hogy a hónap első szombatján – mindig más-más templomban – első szombati ájtatosságot tartanak. Február első szombatján a zsúfolásig megtelt Árpád-házi Szent Margit-templomban Erdő Péter bíboros vezetésével a magyar ifjúságért és a családokért imádkozták a hívek a rózsafüzért.

Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottságának elnöke nyitotta meg Pécsett a Házasság Hete rendezvénysorozatot február 7-én, a Házasság világnapján. Az ünnepi szentmisén Udvardy György pécsi megyéspüspök koncelebrált.

Látogatás egy cigánytáborban

Ferenc pápa február 8-án délután plébánialátogatásra menet meglepetésszerűen meglátogatott egy cigánytábort. Kiszállt a kocsiból, és spanyolul beszélgetett az őt nagy örömmel üdvözlő lakókkal. Rómában és más városok szélén számos roma és szinti él táborokban. A pápa megáldotta a táborlakókat, majd folytatta útját a San Michele Arcangelo plébániára a Pietralata negyedben. (KAP)

Szlovákiai népszavazás „A család védelmében”

A Szövetség a Családért mozgalom által kezdeményezett népszavazást február 7-én a katolikus egyház is támogatta. Noha a csekély részvétel miatt érvénytelen maradt – a 4,4 millió szavazópolgárnak csupán 21,4 százaléka adta le voksát –, a szavazók 94,5 százaléka ellenezte egyneműek „házasságát”, 92,4 százaléka az egyneműek örökbefogadási jogát, és 90,3 százaléka támogatta a szülők ahhoz való jogát, hogy eltiltsák gyermekeiket az iskolai szexuális felvilágosító óráktól. (KAP)

Alighogy hivatalba lépett a január 25-i görögországi választáson nyertes, többségében radikális baloldali Sziriza párti kormány a harminchét éves Alexis Ciprasszal (képünkön) az élén, máris sokasodnak problémái. Könnyű volt sikeres kampányt folytatni, hiszen a korábbi szocialista kormány idején az életszínvonal jelentősen nőtt. Igaz, ennek következményeként a költségvetési hiány is jóval meghaladta az Európai Unióban megengedett három százalékot (12,5 százalék), s így az utóbbi években súlyos megszorításokra volt szükség.

Olaszország elnöke az utóbbi tizenöt évben az egykori kommunista politikus, Giorgio Napolitano volt. Az idős férfiú nehéz politikai helyzetekben tudott megfelelni magas hivatalának, de vallási vonatkozásban nem lépett túl bizonyos udvarias távolságtartáson.

Utódának, Sergio Mattarellának (képünkön) beiktatásával nemcsak fiatalabb, 74 éves politikust emelt a parlament az elnöki székbe, de személyében a katolikus többségű Itáliának ismét meggyőződéses katolikus, kereszténydemokrata államfője van.

Páros lelkipásztori portré

Barátok. Két jópofa, viccelődésre mindig kész, nyüzsgő, csupa élet pap, az egri lelkipásztori- teológiai napok elmaradhatatlan résztvevői. Attila és Márton jó példái annak, mit jelent, hogy az egyháznak dolga van a világban, hogy észre kell vétetnie magát, és meg kell értenie, milyen kínok, betegségek orvosául várják „odakint”.

– Mindketten évek óta rendszeres résztvevői az egri lelkipásztori-teológiai napoknak. Hogyan fedezték fel maguknak ezt az eseményt, és miért szeretnek odajárni?

Kutas Attila dombóvári plébános: Az egri találkozón tizenhárom éve jártam először, ugyanabban az évben, amikor kapcsolatba kerültem a Szentjánosbogár közösséggel. Az egybeesés talán nem is véletlen, mert mindkettőt a gondviselés ajándékának érzem az életemben. Úgy hiszem, a papi élet fontos sajátossága, hogy a hivatásunk visszahat ránk, változtat, alakít rajtunk. Azon túl, hogy papok vagyunk, nem maradunk ugyanolyanok évről évre, és keressük is az alkalmakat, hogy fejlődhessünk, új szempontokat kapjunk a szolgálatunkhoz.