Magyarok Biblája – kézzel másolva

Felhívás

 

Ez a tétje a Magyarok Bibliája programnak, melynek keretében szeretnénk kézzel lemásolni a teljes Szentírást. Szegeden tavaly szeptember 30-án indítottam újra a kezdeményezést Szent Gellértről elnevezett templomunk felszentelésének negyvenedik évfordulóján. A programhoz nagy lelkesedéssel kapcsolódtak a szegedi plébániák, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, a református és az evangélikus lelkészség, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön lakói is. A feladat számításaink szerint ezerkétszáz másolót igényel, eddig nyolcszázhetvennégyen vettek részt benne. Számos közösség újabb szöveget kért, s mivel az Újszövetségnek a végére értünk, elkezdték másolni az Ószövetséget is. Azt tervezzük, hogy az elkészült kódexet egy zarándoklat keretében elvisszük Rómába, és átadjuk Ferenc pápának.

Örömünnep Sopronban

Felépült a Lőverek új temploma

 

A tavasz első napján, március 1-jén szentelte föl Pápai Lajos győri megyés püspök Sopron új templomát, amelynek tornya a Lőverek nevű városrész fölé magasodik. Az istenháza három év alatt épült fel, de az itt lakó katolikus hívek nem három, hanem hetven évet vártak rá.

A Lőverek, amely a XIX. század végéig a város kertes üdülőövezete volt, a XX. század során állandó lakókkal is benépesült. A domonkos szerzetesek Julianeum néven internátust építettek az úgynevezett Töpler-villa melletti telken. A villa szalonjában ideiglenesen kápolnát létesítettek, amelyet 1943. november 25-én áldott meg Apor Vilmos püspök. Érdekesség, hogy ez volt az első templom, amelyet Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szenteltek föl, hiszen XII. Piusz pápa néhány nappal korábban, 1943. november 19-én emelte oltárra IV. Béla király lányát.

Újra szól a harang a Gellért-hegyen

Erdő Péter bíboros szentelte meg a Sziklatemplom új harangját március 1-jén

 

Hamarosan harang költözik a budapesti pálos kolostor tornyába, hogy a szerzetesek 1951-es elűzése után több mint hatvan évvel ismét imára hívja az élőket, sirassa a holtakat és megtörje a villámokat. A hatvan kilogramm súlyú harangot ott helyezik el, ahol 1934-ben – a pálosok visszatelepülésekor – tizennyolc harang hangján csendült fel a „Boldogasszony Anyánk” ősi magyar himnusz.

Elítélik a terrorcselekményeket

Az MKPK és a MEÖT nyilatkozata

 

Közös nyilatkozatot adott ki a koppenhágai merényletekkel, valamint az egyiptomi keresztények líbiai kivégzésével kapcsolatban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa február 24-én.

Szomorúan értesültünk arról, hogy február folyamán ismét ártatlan emberek estek a terror áldozatául. Imádságainkban hordozzuk az áldozatokat és szeretteiket, különösen is könyörögve a hitükért kivégzett keresztény testvéreinkért. A leghatározottabban elítéljük a bármilyen vallás, eszme, világ nézet nevében elkövetett erőszakot, és azt, hogy vallási meggyőződésükért üldözzenek, végezzenek ki embereket.

Indiai misszionáriusok magyarországi szolgálata

Hazánkban szolgáló indiai misszionáriusok osztották meg egymással tapasztalataikat február 26-án az Indiai Kulturális Központban Budapesten. Az esemény Malay Mishra indiai nagykövet kezdeményezésére jött létre.

Tavaly az indiai függetlenség ünnepén, augusztus 15-én született meg a rendezvény ötlete, melynek megszervezésével Malay Mishra nagykövet a budapest-pestszenterzsébeti Szent Erzsébet-főplébánia káplánját, Mahimai Raj Anthonyt bízta meg. A rendezvényen Madassery Sebastian, a Pápai Missziós Művek igazgatója ismertette a verbiták magyarországi küldetését, amely nemrégiben kiegészült a cigánymisszióval. Jövőre nagy ünnepre készül a verbita közösség: száz éve lesz annak, hogy az Isteni Ige Társaságának misszionáriusai jelen vannak Magyarországon.

„Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened!”

Száz év missziókért (5.)

 

Aki őszinte, az szinte mindig elégedetlen magával, és aki mer „tükörbe nézni”, az megtapasztalja, hogy életén végigfut, ha nem is okvetlenül a bűnök, de az Isten és az emberek elleni hibák hosszú láncolata. Így Szent Pállal együtt szakad fel benne a sóhaj: „Én nyomorult! Ki vált meg e halálra szánt testtől?” (Róm 7,24)

Pál és mi is tudjuk, Krisztus az, aki megváltott minket, és ha bocsánatot kérünk, minden bűnökért elégtételt ad. Az emberben mégis megvan a vágy, hogy valamilyen formában határozottabban kinyilvánítsa töredelmét, bűnei feletti fájdalmát. Nálunk, európai katolikusoknál ez mélyen összefonódott a hústilalommal és a böjttel. De mit jelenthet a pénteki hústilalom, vagy az evés korlátozása annak az embernek, akinek legfeljebb „sátoros ünnepekkor” kerül az asztalára húsétel? Például a filippínóknak, akiknek többsége a tengerparton lakik, és szinte mindig csak halat eszik? Vagy az új-guineaiaknak, akik napról napra csak édesburgonyát fogyasztanak? Hogyan böjtöljön egy ilyen ember? Így válnak a kultúrák sokféleségének hatására a bűnbánat aktusai is oly sokfélévé. Ezek közül tekintsünk meg kettőt.

Székesfehérvári kiállítás szakmai elismerése

A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága Opus Mirabile-díjban részesítette a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum István, a szent király című kiállításának katalógusát. A huszonnégy tanulmányt, válogatott forrásokat és kétszázhetvennégy katalógustételt tartalmazó könyvet Kerny Terézia és Smohay András szerkesztette, tervezője Fákó Árpád volt. A ötszázharmincnyolc oldalas kötet elkészítésében ötven magyar és két horvát szerző közreműködött.

„Kissé összefúj bennünket” – ez a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

Stratégiaalkotó hétvégére hívta meg testvérszervezeteit a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) február 20–22. között Budapestre. A tanácskozásra a Kárpát-medence négy országából érkeztek a keresztény értelmiségi szervezetek képviselői. Délvidékről a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK), Erdélyből a kolozsvári főesperesség, Felvidékről a kassai Szent Gellért Pasztorációs és Oktató Központ (POK), Kárpátaljáról a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség részéről érkeztek résztvevők, Partiumból pedig Merlás Tibor atya, korábbi szatmárnémeti plébános volt jelen. Az anyaországot a KÉSZ kibővített elnöksége képviselte. A KÉSZ létrejötte óta keresi a kapcsolatot az elszakított nemzetrészek keresztény civil közösségeivel, s ezzel a nemzeti egység megteremtését és a keresztény evangelizáció erősítését szeretné szolgálni. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke bejelentette: április végén együttesen tartanak mariazelli zarándoklatot, amelyet a kereszténység erősödéséért és a nemzet egységéért ajánlanak majd fel.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.