Új Ember
Egyházfők az időben
A pápa kifejezés az atya, apa jelentésű görög pappasz szóból származik. Eleinte minden püspököt így szólítottak, de az V. század óta Nyugaton egyedül a római püspököt illeti meg a pápa név. I. Nagy Szent Gergely pápa (590–604) nyomán nevezik magukat a pápák „Isten szolgáinak szolgája” (Servus servorum Dei) néven. A pápa általánosan használt megszólítása „Szentatya”, „Őszentsége”. A szentség a hivatalt illeti, nem a személyt. Az első ötvennégy pápa közül ötvenhármat szentként tisztel a katolikus egyház, de az 530-tól napjainkig uralkodott kétszáztizenkét pápa közül már csupán huszonhatot, ezek nagy része is a VI–IX. századra esik. A 867-ben elhunyt I. Miklós óta uralkodott százhatvanegy pápa közül csak hatot avattak szentté. Különösen kevés a szent a késő középkori és az újkori pápák között. V. Celesztin (1294) után eddig csak V. Piuszt (1566– 1572) és X. Piuszt (1903–1914) avatta szentté az egyház, XI. Incét (1676–1689), IX. Piuszt (1846–1878), XXIII. Jánost (1958–1963) és II. János Pált (1978–2005) pedig boldoggá.
Hittel és hűséggel
Az Olvasó írja
Fekete Edith Sacré Coeur nővér halálára
A nagy magyar író, Fekete István leánya 1930. szeptember 12-én született Ajkán. Édesapja akkoriban ott volt gazdatiszt Nirnsee Ferenc birtokán. Az elemi iskolát Ajkán végezte, majd a család 1942-ben Budapestre költözött. Középiskolai tanulmányait a budai Sacré Coeur nővérek leányiskolájában fejezte be. 1948-ban érettségizett, és 1949-ben a rend tagja lett. Még ebben az évben elhagyta az országot, mivel a kommunista rendszer feloszlatta a szerzetesrendeket. Ausztriába távozott, és a Vorarlberg tartományban lévő Bregenzben élt apácaként. 1958-ban végleges fogadalmat tett Rómában.
A velencei biennále
A velencei biennále sokoldalú művészeti fesztivál, a világ egyik legelismertebb, legrangosabb kulturális eseménye. Hetven ország alkotói vesznek részt a művészeti, politikai és társadalmi seregszemlén, melyet első alkalommal 1895-ben az akkori modern képzőművészet elismertetésének céljával rendeztek meg. A biennále alapítványa szervezi a Velencei Nemzetközi Művészeti Kiállítást, a Velencei Építészeti Biennálét és a Velencei Nemzetközi Filmfesztivált. Most már nem új keletű esemény a velencei biennále történetében a zenei fesztivál, a táncfesztivál, illetve a színházfesztivál sem. Utoljára magyar képzőművész 2007-ben ért el sikert. A Bécsben élő Andreas Fogarasi a magyar pavilonban bemutatott Kultur und Freizeit videoinstallációival nyerte el a biennále fődíját, az Arany Oroszlánt.
A stílus és az ember
Közéleti személyiségek, papok, szerzetesek nyilatkoztak lapunknak Ferenc pápáról
Derűvel, alázattal
Természetesen nagy örömömre szolgál, hogy jezsuita szerzetes lett a pápa, hiszen ferences, domonkos, bencés volt már, de jezsuita még nem. Személyesen nem találkoztam vele, mégis közel érzem magamhoz, hiszen ő is abban a képzésben részesült, amiben én is. Kétszer is elvégezte a Szent Ignác-i lelkigyakorlatot. Ennek végén születik meg az emberben az elhatározás, melyet az önfelajánló ima szavai fejeznek ki a legjobban: „Fogadd el, Uram, szabadságomat, fogadd egészen, vedd értelmemet, akaratomat s emlékezésem. Mindazt, amim van, és ami vagyok, Te adtad ingyen: visszaadok, Uram, visszaadok egyszerre mindent. Legyen fölöttünk korlátlanul rendelkezésed; csak egyet hagyj meg ajándékodul: szeretnem téged. Csak a szeretet maradjon enyém a kegyelemmel, s minden, de minden gazdagság enyém, más semmi nem kell.” Nyilvánvaló, hogy ő is magáénak érzi ezeket a gondolatokat.
Az „új vértanúk” ökumenikus imádsága
A Sant’Egidio közösség nagyheti programjai
A Sant’Egidio közösség mindenkit szeretettel hív nagyheti programjaira. Az „új vértanúk” ökumenikus imádságára a pesti Jézus Szíve-templomban március 26-án, nagykedden este hét órakor kerül sor azoknak a férfiaknak és nőknek az emlékére, akik a négy földrészen napjainkban életükkel fizettek az evangéliumhoz való hűségükért. A szertartást vezeti és szentbeszédet mond Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius.
Begyógyítani a XX. század sebeit
Jálics Ferenc jezsuita szerzetes az argentin juntáról
Hazánkban máig mélyen átérezzük a XX. századi diktatúrák okozta sebeket. Egyik rendtársunk, Jálics Ferenc SJ éppen ezek elől menekülve hagyta el az országot, majd tanulmányai befejezése után Dél-Amerikában szolgált. A napokban megkeresték azzal kapcsolatban, hogy hogyan emlékezik vissza az argentin juntára. Ezzel kapcsolatban így ír a német jezsuiták honlapján:
„1957-től Buenos Airesben éltem. 1974-ben egy rendtársammal az evangéliumtól indíttatva, és hogy felhívjuk a figyelmet a borzasztó szegénységre, egy favellára, nyomornegyedbe költöztünk Aramburu érsek és Jorge Mario Bergoglio provinciális engedélyével. Onnan jártunk az egyetemre tanítani.
A meddőségről
Az élet kultúrájának fényében
A meddőségről és okainak kezeléséről szerveznek előadásokat orvosi, bioetikai és lelkipásztori megközelítéssel lelkivezetőknek, papoknak és érdeklődőknek április 9-én, kedden 10 és 14 óra között Budapesten, a Szent István-bazilika egyik közösségi termében.
A rendezvény védnöke Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke.
Kihez fordulhatnak a katolikus házaspárok, akik azt tapasztalják, hogy nem jön a baba? Ki tud nekik tanácsot adni abban, hogy mi az, amit megpróbálhatnak, és hogyan válasszanak a lehetséges módszerek közül?