Új Ember

Bol­dog XXIII. Já­nos (Angelo Giuseppe Roncalli, 1881—1963) egy­há­zi em­lék­nap­ját az ál­ta­la ös­­sze­hí­vott II. va­ti­ká­ni zsi­nat meg­nyi­tá­sá­nak öt­ve­ne­dik év­for­du­ló­ján, ok­tó­ber 11-én tart­juk. Szent Pé­ter 261. utó­da­ként 1958 és 1963 kö­zött ve­zet­te a ka­to­li­kus egy­há­zat. Köz­vet­len­sé­gé­nek és egy­sze­rű­sé­gé­nek kö­szön­he­tő­en min­den idők egyik leg­nép­sze­rűbb pá­pá­ja volt. 2000 őszén avat­ta bol­dog­gá II. Já­nos Pál pá­pa.

Ma­gyar is­me­ret­ter­jesz­tő film (2010)

A fes­tő ré­gi ne­me­si csa­lád sar­ja volt, ap­ja Sá­ros vár­me­gye al­is­pán­ja, majd fő­is­pán­ja, aki tá­mo­gat­ta fia mű­vé­szi tö­rek­vé­se­it. 1864-ben be­írat­ta a mün­che­ni aka­dé­mi­á­ra. Mes­te­re­i­től azon­ban csak a biz­tos rajz­tu­dást, a szer­kesz­tés sza­bá­lya­it ta­nul­ta meg. A kö­vet­ke­ző évek­ben kez­dett fog­lal­koz­ni fő mű­ve, az egyik leg­szebb ma­gyar kép, a Ma­já­lis váz­la­ta­i­val, mely 1873-ban öl­tött vég­le­ges for­mát. Az eu­ró­pai fes­té­szet­ben is igen fon­tos he­lyet el­fog­la­ló ra­gyo­gó ko­lo­ri­tú, élet­vi­dám plein air ké­pe azon­ban nem ér­te el a meg­ér­de­melt si­kert, s al­ko­tó­ja ked­vét ve­szít­ve ab­ba­hagy­ta a rend­sze­res mun­kát. A ma­já­lis  1896-ban vé­gül át­ütő si­kert ara­tott. A fi­a­tal nagy­bá­nyai mű­vé­szek tö­rek­vé­se­ik elő­fu­tá­rát is­mer­ték fel ben­ne.

Déry Ti­bor (1894—1977) Baum­gar­ten- és Kos­suth-dí­jas író, mű­for­dí­tó ok­tó­ber 18-án szü­le­tett Bu­da­pes­ten. Po­li­ti­kai meg­pró­bál­ta­tá­sai so­rán több rend­szer bör­tö­nét is meg­jár­ta. Bár egyé­ni­sé­ge és élet­út­ja nem volt men­tes az el­lent­mon­dás­ok­tól, két­ség­te­le­nül a XX. szá­za­di ma­gyar iro­da­lom mél­tán el­is­mert alak­jai kö­zött tisz­tel­het­jük. Leg­fon­to­sabb mű­vei, a Be­fe­je­zet­len mon­dat, a Fe­le­let és a Ni­ki cí­mű re­gé­nyek ma­ra­dan­dó mű­vé­szi ér­té­ket kép­vi­sel­nek.

Magyar tévéfilm (2010)

A Pozsgai Zsolt szín­mű­vé­ből ké­szült film Mindszenty Jó­zsef bí­bo­ros her­ceg­prí­más éle­tét dol­goz­za fel. A két fő­sze­rep­lő, a Pap (Lux Ádám) és a Szí­nész (Kautzky Ar­mand) a sop­ron­kő­hi­dai fegy­ház­ban ra­bos­ko­dik. Mind­ez per­sze fik­ció, hi­szen Mindszenty és Já­vor Pál (mert ő a szí­nész) ta­lál­ko­zá­sa, egy zár­ká­ba ke­rü­lé­se — bár le­het­sé­ges lett vol­na — az író fan­tá­zi­á­já­nak szü­le­mé­nye. Ám né­ha ér­de­mes el­töp­ren­ge­ni a „Mi lett vol­na, ha…?” kér­dé­sen.

Arthur Evelyn Waugh (1903—1966) an­gol író ok­tó­ber 28-án szü­le­tett Lon­don­ban. Leg­in­kább sza­ti­ri­kus, fe­ke­te hu­mo­rú re­gé­nye­i­ről is­mert, ám no­vel­lái, élet­raj­zai és úti­köny­vei is ki­ma­gas­lók. Hu­szon­éve­sen az ang­li­kán val­lás­ból ka­to­li­kus hit­re tért; hét­gyer­me­kes csa­lád­apa­ként élt vi­dé­ki bir­to­kán, Taun­tonban. He­lé­na cí­mű, Szent Ilo­ná­ról írt tör­té­nel­mi kis­re­gé­nye 2010-ben lá­tott nap­vi­lá­got az Új Em­ber Ki­adó gon­do­zá­sá­ban.

Alexis Carrel (1873—1944) No­bel-dí­jas fran­cia se­bész, fi­zi­o­ló­gus no­vem­ber 5-én hunyt el Pá­rizs­ban. A vér­erek, az ér­se­bé­szet és a szerv­át­ül­te­tés te­rén vég­zett ku­ta­tá­sai új fe­je­ze­tet nyi­tot­tak az or­vos­tu­do­mány­ban. 1902-ben Lourdes­-ba za­rán­do­kolt, ahol szem­ta­nú­ja volt egy cso­dá­la­tos gyó­gyu­lás­nak — az él­mény egész to­váb­bi éle­tét, a hit­hez fű­ző­dő vi­szo­nyát meg­ha­tá­roz­ta. Ta­pasz­ta­la­ta­it 1935-ben Az is­me­ret­len em­ber cí­mű köny­vé­ben ös­­sze­gez­te — idé­ze­te­in­ket e mű­ből vá­lo­gat­tuk.