Koncz Veronika

Magyar-filozófia szakos diplomával kerültem az Új Emberhez 2003-ban. Ez idő alatt egy kisebbfajta szamárlétrát jártam be. Sokat tanultam a korban és tapasztalatban előttem járó munkatársaktól, sokat bizonyos helyzetekből, de talán a legtöbbet az interjúalanyaimtól és az olvasóktól. Márai Sándor szerint: „Az élet irtózatos zűrzavarában nincs más menekvés, csak a jól fogalmazott mondat: minden más csak esküszegés vagy halandzsa.” A jól fogalmazott mondatért viszont mindennap meg kell küzdeni. Igyekszem…

A másik Oroszország

Szerző:

Az orosz ortodox kultúra napjai Budapesten

Az egykori Szovjet és Orosz Kultúra Háza, amelynek falán hajdan nagy Lenin-képek is függtek, szakrális térré változott július 7-én. Ikonkiállítás megnyitásával vette kezdetét az egy héten át tartó Orosz Ortodox Kultúra Napjai rendezvénysorozat, amelynek harmadik alkalommal adott otthont az Orosz Kulturális Központ. Az eseménysorozat különlegessége volt, hogy az orosz ortodoxiáról szóló művész-, illetve dokumentumfilmeket is bemutattak.

Gyerekszáj

Szerző:

Imádság

Kétéves unokánkkal, Lilivel édesapja esténként a miatyánkot imádkozza. Egyik este, mikor édesapja bemegy hozzá imádkozni, Lili az ágyban ül, és mondja: „Szentes, bocsájos, szabadít, ámen.”

A Sixtusi Madonna bélyegen

Szerző:

Raffaello ötszáz évvel ezelőtt festette meg egyik legszebb képét, a Sixtusi Madonnát. Németország és a Vatikáni Kormányzóság ez alkalomból bélyeget adott ki, amelyet Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és tizenhárom fős kísérete mutatott be XVI. Benedeknek. Raffaello művét Drezdában őrzik, a város Gemäldegalerie Alte Meister nevű, régi mesterek műveit bemutató múzeumában. Az olajfestményt a mester feltételezhetően 1512 és 1514 között készítette.

Gábor főangyal

Szerző:

A hét szentje

Március egyik legfontosabb ünnepe Gyümölcsoltó Boldogasszony, Jézus fogantatása hírüladásának napja. Az ünnep szentjei és „szereplői”: Mária, Jézus és Gábor angyal. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban magát az angyalt is ünnepeljük. Igaz, a latin egyház 1969-ben március 24-éről szeptember 29-ére helyezte át ünnepét. A keleti egyházakban azonban továbbra is megemlékeznek róla március 26-án is.

Monológ magunkért

Szerző:

„Érted haragszom, nem ellened”
                                            (József Attila)
Fél éve már, hogy a Hírszerző nevű internetes oldalon megjelent Forgács István felkavaró cikke. Elkerülte a figyelmem. Azóta is meglévő visszhangja sem talált el hozzám. Néhány éve ugyanis csak a legszükségesebbet olvasom el politikáról, közügyekről. Írásra pedig a témában szinte semmi sem ösztönöz.

Gyerekszáj

Szerző:

Hivatástudatás

Lányoméknál ebéd utáni békés társalgás folyik. A vendég, unokám szerzetes tanára, akit a család apraja-nagyja szívből szeret, arról beszél éppen, hogy kevés a pap, és a fiatalok közül kevesen választják a papi hivatást. Ezt hallva nyolcéves unokám, Boldizsár megszólal: „Ha megkérsz, én szívesen leszek pap!”

Az első virág

Szerző:

Botanikai nevén Galanthus nivalisnak hívják azt a kis virágot, amelyet a pompás nyári növények közt észre sem vennénk. A hosszú tél után azonban csodájára járunk. Hiszen ez az első és a kora tavaszi időben egyetlen, szabadban is nyíló virág.

Az ajtó nyitva áll

Szerző:

Nézőtér

Akadnak olyanok, akik tartanak kedves könyveik megfilmesítésétől. A film kétségtelenül elvehet a papírra vetett szavak és gondolatok erejéből, de a képi világgal gazdagon hozzá is tehet. Mindezt tudva, Szabó István legújabb filmje mégis okot adott némi „félelemre”, hiszen Az ajtó című Szabó Magda-regény olyan belső utakat bejáró vallomás, amelyet az olvasó nehezen képzel el filmvásznon. Ám Huszárik Zoltán és Sára Sándor Szindbádja óta tudjuk: az igazán nagy rendezők és operatőrök számára a „nehezen elképzelhető” nem akadályt jelent, hanem sokkal inkább inspirációt egy remekmű elkészítéséhez.

© 2024 Magyar Kurír - Új Ember • Készült