Farkas Péter

Mostanában gyakran szó esik a globalizáció válságáról, s arról, hogy újra kell értékelni a piac mindenhatóságáról vallott téziseket, erősíteni kell az állam szerepét, és nemzeti ellenőrzés alá kell vonni a pénzpiacokat.

A kibontakozó globális válság a világ értelmezési logikájának a válsága. A globalizáció (meglévő pozitív hatásai mellett) kialakította a világméretű fogyasztói társadalmat, szétszakította a társadalmakat kevés gazdagra és sok szegényre; közösség- és családellenes; vészesen csökkenti az ökológiai diverzitást.

1990 táján olyan országról álmodtunk, ahol demokráciában, szabadságban, jólétben élhetünk, s érvényesül a jogállamiság. Abban bíztunk, hogy a diktatúra hazugságai után eljön az őszinte és hiteles szavak ideje.

Cigányélet – cigánysors – A romák a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportja. Már az elnevezés is gondot okoz, hiszen a társadalomtudomány a többségi társadalom szemszögéből határozza meg, ki a cigány: „Cigány az, akit nem cigány környezete – különböző ismérvek alapján (például életmód, antropológiai jelleg) cigánynak tart.”

Az elmúlt években számos politikus használta szinonimaként a következő fogalmakat: konzervatív, kereszténydemokrata, jobbközép és nemzeti. Nagy zavar mutatkozik a fogalmak használatában, ezért érdemes röviden ismertetni ezen politikai eszmerendszereket és állambölcseleti irányzatokat.

A nemek közötti esélyegyenlőség még egyetlen országban sem valósult meg a világon. Ehhez az állapothoz legközelebb az észak-európai országok állnak a rangsorban, Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.

A szovjet rendszer összeomlása nyomán bekövetkezett az, amit Francis Fukuyama a liberalizmus győzelmeként emlegetett közel húsz éve. Azóta ő sem ünnepli felhőtlenül az individualizmus túltengését.

Gyorsul a társadalom szétszakadása – Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO definíciója szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, nem egyszerűen a betegség hiánya”.