Kereszténydemokrácia és konzervativizmus

A kereszténydemokrata állam és politikai felfogás a keresztény társadalmi tanításra, s személy szerint olyan bölcselők munkásságára épül, mint amilyen Jacques Maritain vagy Mounier volt. Fontos látnunk a különbséget is: a keresztény társadalmi tanítás nem társadalomelmélet, nem társadalomtudomány, hanem rendező elvek rendszere a keresztény tanítás talaján. A kereszténydemokrácia pedig politikai doktrína. (Ne mossuk össze a kettőt!) A társadalmi tanítás forrásai: a Szentírás, az evangéliumi hagyomány; a katolikus bölcseleti hagyomány neotomista és perszonalista társadalomfilozófiai vonulatai; illetve a modern gazdasági és politikai szociológia. A keresztény társadalmi tanítás három elvre épül. A perszonalitás, azaz az ember személyi méltóságának elve, Isten képmására alkotott mivoltunk gondolata, a közöttünk meglévő eredendő egyenlőség eszméje. Az ember társas lény, de önérték.

Másik kiemelkedően fontos elv a szolidaritás, mely a felebaráti szeretet evangéliumi parancsán alapul, a személy méltóságának elismeréséből fakad, és a mások javára végzett cselekvést egyszerre tekinti az egyén önépítése, a mások, a másik megsegítése és a közjó szolgálata folyamatának. A szolidaritás emberi magatartásához és az állam, a közhatalom kiegyenlítő szerepéhez szorosan kapcsolódik a szubszidiaritás keresztény gondolata (ez a harmadik alapelv). Kiindulópontja, hogy a társadalomban, annak természetes tagoltsága miatt számos közösség létezik, amelyek mindegyike a rendeltetésének megfelelő feladatokkal és tevékenységi területtel, autonóm döntési joggal kell hogy rendelkezzék, hiszen létének és létjogosultságának ez az alapja.

Az alapelvekre épülő számos fontos gondolat közül kiemeljük, hogy a társadalomban és az egyén életében a szabadság és az igazságosság nem kerülhet konfliktusba. A modern társadalmak feszültségei abból adódnak, hogy az igazságosságot a szabadság, a szabadságot az igazságosság rovására próbálják biztosítani, a liberális individualizmus vagy a totalitárius kollektivizmus szempontját tartva csupán szem előtt. A társadalomról alkotott keresztény felfogás összegzése a II. János Pál pápa által kiemelt szociális szeretet, a „szeretet civilizációjának” megvalósulása. A kereszténydemokrácia hazai jelentősebb formálói Prohászka Ottokár, Geöcze Sarolta, Giesswein Sándor és a politikai megjelenítésében Barankovics István.

A másik eszmerendszer, a konzervativizmus – csakúgy, mint a többi modern ideológia – a francia forradalom politikai kataklizmája által jelentett kihívásra született válaszul. Kezdetét általában Edmund Burke nevéhez szokták kötni. A konzervativizmus hagyományelvű eszmerendszer, amely a jelen kritikáját és a jövő megalkotását épp a múlt örökségének tiszteletben tartásával kívánja végrehajtani. Szemléletmódjának egyik alapfeltevése, hogy a politikáról nem szabad dogmatikusan gondolkodni, mivel ez absztrakttá, életidegenné teszi a politikai gondolkodást. Organikus társadalomfelfogása a közösségek összetartozásán alapul. A konzervatív állam a szuverenitás, képviselet, alkotmányosság és jogszerűség alapján működő személyes állam. A magyar konzervativizmus jelentős késéssel követte az európait, de csaknem valamennyi irányzat itthon is megjelent. Hazai jelentősebb képviselői: Kemény Zsigmond, Szekfű Gyula, Bethlen István, Klebelsberg Kuno, Teleki Pál, s a közelmúltban Antall József. Európa történelmét és kultúráját nem érthetjük meg a keresztény gyökerek nélkül. II. János Pál nekünk is programot ad: a keresztény gyökerek felelevenítése, újraevangelizálás a feladatunk. Az evangéliumi erkölcs lehet csak az országépítés biztos alapja.

A szerző szociológus

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.