A legdinamikusabban növekvő népcsoport

A magyarországi cigánypasztoráció első képviselője Sója Miklós görög katolikus parókus volt. 1940-ben, néhány évvel az európai cigánypasztoráció ébredése előtt kezdte munkáját Hodászon, ahol azóta is működik a cigány egyházközség. Templom épült, közösségi ház, idősek otthona létesült. Gelsei Gábor görög katolikus lelkész viszi tovább a örökséget. A hetvenes években Dél- Magyarországon egy másik kezdeményezés indult Alsószentmártonban. Az 1998-as fordulat után az egyház szabadabban működik. Mintegy ötven-hetven új kezdeményezés indult el az ország legkülönbözőbb pontjain. Óvodák, középiskolák, középiskolai kollégiumok kezdték meg működésüket. Mindezek alapján mondhatjuk, hogy a cigánypasztoráció jó helyzetben van.

Mégis igaz az állítás, hogy ugyanakkor nagyon rossz a helyzete, mert az ország 2258 plébániájából mindössze ötven- hetven plébániáról tudunk, ahol valamiféle kapcsolatot építenek az ott élő cigánysággal. Az is igaz, hogy újabb és újabb plébániákról kiderül, hogy elkezdtek dolgozni ezen a területen. Pozitívnak értékelhetjük a tendenciát, hogy a papság körében nőtt az érdeklődés a cigánypasztoráció iránt. Nem jelentős az elzárkózó papok száma. Esélyt jelent, hogy éppen a kezdeményezőbb típusú papok – akik mernek új utakat keresni – kívánatosnak, fontosnak gondolják a cigánypasztorációt. A cigánypasztorációnak van egyfajta becsülete a törekvő papság körében. Ugyanakkor nehézséget jelent, hogy nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá.

A református egyház cigánypasztorációjáról a Hadházi Antal lelkésztől kapott hírek alapján alkothatunk képet. Egyes számítások szerint a cigányok mintegy húsz százaléka a református egyházban részesült keresztségben. Számarányuk az évenként megkereszteltek között erősen növekszik. Hittanórára többen járnak, konfirmációig kis részük eljut, utána a többségük nem kapcsolódik be a rendszeres egyházi életbe. A református egyházban egyfajta „missziói paradigmaváltás” következett be az elmúlt két-három év során. Az egyházkormányzat Bölcskei Gusztáv zsinati elnök-püspök vezetésével központokat hozott létre, így a cigány missziónak is van egy „csúcsszervezete”. Egyházkerületenként egy-egy főfoglalkozású referens fogja össze a cigánymissziót. Négy egyházkerületi referenst már megbíztak a munkával. Elkezdődött – ökumenikus keretek között – a referensek felkészítése is. Ezt követi majd a gyülekezeti felelősök felkészítése és munkába állítása. Teológiai megalapozásában a pietista-fundamentalista szemlélet uralkodóvá válását állapítja meg Hadházi Antal.

A katolikus egyházban 2003-ban Budapesten tartotta a Cigánypasztorációs Világkonferenciát a Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsa. A magyar cigánypasztoráció elismeréseként első esetben történt ez a Vatikánon kívül. 2001-ben megalakult a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) migrációs irodája, amely az egyházmegyénkénti referenseket fogja össze. Az MKPK Migrációs Irodája 2003 óta minden évben országos katolikus cigánytalálkozót szervez hat-nyolcszáz cigány részvételével. A találkozón előadások, tanúságtételek hangzanak el. Minden közösség bemutathatja a maga táncát, zenéjét, jelenetét. A püspöki konferencia eddig útiköltséggel együtt teljes mértékben finanszírozta ezt a találkozót. A kilencvenes évek végétől a lelkipásztorok számára minden évben megrendezzük az éves cigánypasztorációs konferenciát is. Évenként másmás témák jegyében papok, világiak, cigány és nem cigány lelkipásztorkodásban elkötelezett személyek továbbképzése, tapasztalatcseréje a konferencia. Gyömrőn, 2006-ban létrejött az egyházmegye cigánypasztorációs munkáját koordináló iroda, a Ceferino Ház. A tavalyi évben pedig elkezdődött egyfajta ökumenikus kapcsolat a református, lutheránus, pünkösdista és baptista egyházakkal.

Szakemberek becslése szerint, illetve a 2001-es népszámlálás adatai alapján álljon itt néhány fontos adat a cigány népességről. A becslés egy reprezentatív felmérés alapján készült, ezerkétszáz háztartás lakóit kérdezték meg. Az adatokat szemlélve láthatjuk, hogy a magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy ne foglalkozzék a cigánysággal. A tízmillió lakos közül 6-7 százalék a roma etnikumhoz tartozik, ez 600-700 ezer személyt jelent.

Míg a cigány népességben a legfiatalabb korosztályok a legnépesebbek, addig a magyar összlakosság fiatalabb korosztályai egyre kisebb létszámúak. Ennek következtében a cigány népesség fiatalabb. A másik diagram ennél többet is mond! Míg az össznépesség 1990 és 2000 között mintegy háromszázezer fővel csökkent, addig a 6 százaléknyi cigányság létszáma több mint százezerrel növekedett. Ez a jövőt is előrevetíti. A jövőben várható, hogy a cigányság arányszáma az össznépesség körében egyre gyorsabban fog növekedni. Tehát nemcsak azért kell foglalkoznia a magyar társadalomnak a cigánysággal, mert a cigány lakosság aránya magas, hanem azért is, mert a népesség legdinamikusabban növekvő létszámú csoportja.