A család erkölcsformáló küldetése

Egy társadalom fejlődése, fennmaradása érdekében óvni kell a családokat, a társadalom alapegységét. A közerkölcs nem képzelhető el egészséges családok nélkül. A család a modern korban is a legbensőségesebb és legmélyebb közösségre nevelő erő és lehetőség, ugyanakkor az egyéniség formálódásának legjobb és legalkalmasabb közege. A család képviselte szellemi, etikai, vallási és szociális értékek az egyén jóllétének, lelki egységének és a társadalom fejlődésének alapját jelentik.

Egymásba kapaszkodva

A globalizációval szemben egyre védtelenebb a nemzet. A magyar társadalom identitási és lelkiismereti válsággal küzd. A rossz lelkiállapot következtében enyészik a társadalmi tőke, az európai átlagnál is kevesebb a gyerek, több az alkoholista, rövidebb az átlagéletkor és rosszabb a közhangulat. A túlpártosodott országra jellemző az éles szembenállás, a szekértábor-mentalitás.

Negyvencentis jövőkép

Húsz évvel ezelőtt Francis Fukuyama a politikai és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelméről, a történelem végéről írt. Csakhogy mára kiderült: a kapitalizmusnak ez a modellje olyan válságba sodorta a világot, amely éppen napjainkban rendezi át a nemzetközi erőviszonyokat.

Véges Földön élünk még…

A föld véges, nem növekvő, anyagilag zárt ökoszisztémájában a végtelen növekedés lehetetlen, s fejlődés is csak új etikai alapon lehetséges. A jelenlegi – súlyos válságjeleket mutató – civilizációs fejlődés két pillére a maximális fogyasztás és az ehhez illeszkedő termelés. A kiutat sokan a termelés sarkallásában, a gazdasági növekedés fokozásában vélik megtalálni. Gyakran úgy tekintenek a gazdasági növekedésre, mint a társadalmi jólét kizárólagos mérőszámára. Ez nem véletlen, hiszen a politikusok szerint a gazdasági növekedés teremti meg az életszínvonal javításának, a bővülő és növekvő fogyasztási igények kielégítésének feltételeit.

Jövőnk a gyermek – és ha nincs?

A család a társadalom legkisebb, egyszersmind a legfontosabb közössége. Így látják ezt ma még a magyar fiatalok: a vizsgálatok szerint ugyanis a volt szocialista országok ifjúságát tekintve a mieink közül szeretnének a legtöbben gyermekes családban élni.

Magyarországot meg kell menteni

A szegények iskolája című könyve első fejezetét a következő, keserűen ironikus mondattal kezdi Márai Sándor. „A szegényekkel általában legcélszerűbb bizonyos távolságból, magas filozófiai szempontok szerint foglalkozni, annál is inkább, mert ha valaki gyakorlatibb hangnemben és nézőpontból foglalkozik a szegénységgel, nemzetközi megegyezés szerint a legtöbb civilizált államban előbb-utóbb becsukják.”