Felújították a Dzsámit és a Csontváry Múzeumot

Országjáró
Pécsi Egyházmegye

 

Immár két éve folyik az a nagyszabású építészeti munka, amelynek keretében a Pécsi egyházmegye helyreállítja a dél-dunántúli város belső részében található, egyedülálló értékű épületeit. A Püspökvár titkai – a püspöki palotától a Dzsámiig elnevezésű terv részeként legutóbb (október 9-én) – európai uniós támogatással – a pécsi belvárosi templom (közismert nevén a Dzsámi) és a Csontváry Múzeum épülete készült el, előbbi százhatvanmillió, utóbbi százkétmillió forint ráfordításával.

Szépség és méltóság

Országjáró

Veszprémi Főegyházmegye

 

Érdekes látnivaló várja a vendégeket Veszprémben, a Szaléziánum Érseki Turisztikai Központban. A kiállítóterembe lépve azt gondolná a keresztény ember, az ott lévő tárgyakról mindent tud, hiszen, templomba járó lévén, rendszeresen találkozik velük. A Szépség és méltóság a Katolikus Egyház liturgiájában című időszaki kiállítás valóban ismert templomi tárgyakat és ruhákat vonultat fel, elsősorban Cséry Gergő nemesgulácsi plébános magángyűjteményéből, a látványtervet Léner-Pintér Sára alakította ki.
Részletes tájékoztató szöveg segíti az eligazodást, s nem elégszünk meg azzal, hogy megállapítjuk, többek között miseruhákat és kelyheket látunk. A tájékozódást az egyházi rend szentségének tisztázásával kezdhetjük. Vajon pontosan tudjuk-e, mit jelent az egyházi rend szentsége? S hányféle rendet különböztetünk meg a renden belül?

Hatvannyolc év után

Kiszabadult a börtön az amerikai fogságból

 

Megnyílt a börtön. A magyar reformkor nagyjainak börtöne a budai Várban. Két napig, október 5-én és 6-án meglátogathatta a nagyközönség a Táncsics Mihály utca 9. számú épületet, amely hatvannyolc esztendő után visszakerült magyar tulajdonba. A két nyilvános nap után évekig zárva lesz az épület, alapos régészeti feltáró munka következik, majd – a tervek szerint – 1848–49-es emlékhelyet alakítanak ki az Erdélyi bástya és a volt József-kaszárnya épületében.

A pápa, aki kénytelen volt hallgatni

Beszélgetés Sárosi István íróval, kardiológussal XII. Piuszról írott drámájáról

 

A közelmúltban dráma jelent meg XII. Piusz pápa életéről a Szent István Társulat kiadásában. Közismert, hogy a pápát mindmáig elmarasztalják egyes kritikusok, mondván, a katolikus egyház feje nem emelte fel szavát az üldözöttek – elsősorban a zsidók – érdekében, s ezzel mintegy kollaborált a nemzetiszocialista Németországgal. 1963-ban mutatták be Nyugat-Berlinben Rolf Hochhuth német író A helytartó című drámáját, amely erősítette ezt a nézetet, nyíltan támadta a pápát. A most megjelent dráma szerzője Sárosi István író, a Pécsi Tudományegyetem kardiológusa. A rabbi, a pápa és a sátán című mű hiteles történelmi forrásokra támaszkodva mutatja be: valójában hallgatott-e XII. Piusz?

– Professzor úr, jó néhány drámakötettel, regénnyel, elbeszélésekkel, drámájából készült televíziós változattal a háta mögött fogott hozzá ennek a műnek a megírásához. Színpadi műveit többek között Pécsett, Győrött, Kaposvárott, a budapesti Nemzeti Színházban mutatták be, alkotásai angol, francia, német, horvát, olasz nyelven láttak napvilágot. Egy alkalommal úgy nyilatkozott: „Életem lüktetés, s ez jelenik meg a nevemhez kötődő dinamikus színház elméletében is.”

– Folyamatosan hallunk a színház válságáról, a színpad mégsem szűnt meg soha. Egészen egyszerűen azért, mert a színház mindig lépést tudott tartani az adott világ valóságával, s eleven választ adott arra. Olyan előadások kellenek ehhez, amelyek magukkal ragadják a nézőt. Számomra a legnagyobb kritikus a szék. Amikor a színházban nyikorognak a székek, mocorognak a nézők, ez azt jelenti, figyelmüket, érzelmeiket nem köti le a színpad. A dinamikus színház lényege: odaszögezni a nézőt a székhez.

Lelkipásztor, szerzetes és tudós

Beszélgetés Szuromi Szabolcs Anzelmmel, a PPKE rektorával

 

Harmincéves korában vette át az egyetemi tanári kinevezését Mádl Ferenc köztársasági elnöktől 2002-ben. Ilyen fiatalon ez korántsem magától értetődő. Mint Szuromi Szabolcs Anzelm professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora egy alkalommal említette, különös érzés volt, amikor nemzedékekkel idősebb tudós kutatókkal állt egy sorban. „Kinevezésem egybeesett a felsőoktatási intézményekre vonatkozó azon rendezéssel, amelynek értelmében az állam a hitéleti képzés területén is megadja az egyetemi tanári kinevezést. Ezért a hittudományi kar azon professzoraival együtt részesültem a kinevezésben, akik évek, sőt évtizedek óta nemzetközi színvonalon tanítottak római egyetemi tanári kinevezéssel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán (vagy annak jogelődjén).” Idén, augusztus 20-a alkalmával Szuromi Szabolcs Anzelm a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetést vehette át, a hivatalos indoklás szerint „az egyházi felsőoktatás hazai és nemzetközi minőségi fejlesztéséért és elismertetéséért”. Gazdag életút áll eddig is mögötte, s amikor a beszélgetés során visszapillant pályafutására, egyszerre jelenik meg a szerzetes pap, a tudós, s szavaiból megismerhetjük a hosszútávfutás örömét is.

Az ezeréves plébánia – Óbudán

A múlt emléke – a jelen képe

 

A kegyoltár búcsúnapját rendezték az óbudai Szent Péter és Pál-templomban, szeptember 7-én. Az ezredik, jubileumi évét ünneplő plébánia Kovács Zoltán érseki irodaigazgatót hívta meg fő celebránsnak, s a kerület több lelkipásztora részt vett a szentmisén. Tercsi Zoltán plébános hangsúlyozta: az elmúlt ezer évben mindig fontos szerepet töltött be a Mária-tisztelet, melyre elsőként Szent István adott példát a magyaroknak. A török hódoltságot követő időkben a betelepülő németek hozták magukkal a Mária-tiszteletet. A templomban – az oldalbejárattal szemben – látható a második főoltár, az úgynevezett Kiscelli oltár. A templom építése idején oldalkapu volt a helyén. 1785-ben befalazták az oldalkaput, s ide állították azt az oltárt, amely a Kiscelli-hegyen lévő trinitárius kolostor templomának főoltára volt, s a mariazelli kegyszobor másolatát őrizte. Hogyan került a Szent Péter és Pál-templomba az oltár? II. József császár felvilágosultnak vélt gondolkodásával számos szerzetesrendet betiltott, elárvereztette a trinitáriusok templomának berendezését is. Kühteiber Antal molnármester vásárolta meg az oltárt, s idehozatta Batthyány József esztergomi érsek engedélyével. Az oltár angyalait Bebo Károly készítette, akkor még a kiscelli templom számára, amely templom a környék birtokosa, a gróf Zichy család pártfogása alatt állt.

Pihenjen meg a lelked!

 

Nemzetfelajánlás Vodica-Máriakertben

 

Bodorodnak a fellegek, égi hegyek keveregnek. Vajon ma is esni fog? Vagy végre kisüt a nap? Hosszú az út a déli határig. Elhagyjuk Baját, elhagyjuk a falut, ahová őseim betelepedtek a XVIII. században. A tájban semmi rendkívüli, semmi látványos, mégis körülleng az otthonosság érzése. Az „én” falumnak is van – inkább csak volt – „vodicája”. Olyan vizecskéje, amelyhez elzarándokolnak a hívő lelkek, mert a vízben megpillantanak valamit. Az életadó vízben az életadót.

 

Fogadj örökbe egy kilométert – az autista fiatalokért

Nézem, amint zongorázik, máskor futás közben az utolsó tartalékait hívja elő. Határozott, ugyanakkor megnyerő tekintet. Céltudatosság sugárzik róla. Finom játék a zongorán, rebbenő érzékenység, s a futó elszántsága: teljesíteni kell! Nádudvari Péter különös egyéniség: a harmincéves fiatalember „ellene úszik” a korszellemnek, s ezzel példát ad.

Spanyol nyelvű ügyfélszolgálatnál dolgozik Budapesten. Telefonon, e-mailen és chaten intézi az ügyes-bajos dolgokat, emellett a ferencesek gyöngyösi Autista Segítő Központjában óraadóként zenei foglalkozásokat tart. Közben készül a legközelebbi triatlonversenyre. Közel négy kilométer úszás, száznyolcvan kilométer kerékpározás és negyvenkét kilométer futás vár rá Balatonkenesén szeptember 13-án. S közben zenei növendékeire gondol – mert értük fut.