A haza, az egyház és a trón érdekében

1848-49 – kegyes emlék, jobb esetben iskolai ismeret. S már alig érdekes, mi történt és hogyan. Hosszú évtizedeken át pedig – s ma is így vagyunk ezzel – Kossuth és Széchenyi, a hamis módon árulónak tartott (valójában konok-zseninek tekintendő) Görgey szerepén túl alig esik szó ennek a valamivel több mint egy esztendőnek a történetéről. S ezenközben hogyan foglalt állást a katolikus egyház? Olykor osztrák kollaborációval, máskor passzivitással vádolják.

Kapaszkodjunk össze jobban!

A népszavazás eredményéről és következményeiről – Több mint négymillió választópolgár szavazott a múlt vasárnapi referendumon, és elsöprő többségük a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése mellett döntött. A népszavazás eredményéről, várható következményeiről kérdeztük Beer Miklós püspököt, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia egészségügyi bizottságának vezetőjét.

Az ember általa ismeri föl önmagát

Szabó Ferenc a keresztény kultúráról – A keresztény kultúra fogalmi megközelítését talán azzal a kérdéssel kellene kezdenünk: mi a kultúra? – A németek megkülönböztetik a kultúra és a civilizáció kifejezést. Ez utóbbi az ő gondolkodásukban tágabb fogalom. Huntington nevezetes könyvében a civilizációk összecsapásáról ír. Kiemeli, mennyire fontos szerepe van a civilizációkban a vallásnak.

A váratlan felszólalás

Mi történt húsz évvel ezelőtt a Parlamentben? – Grósz Károly, akkori miniszterelnök 1988. március 14-ére meghívta a magyar katolikus püspöki kar tagjait a Parlamentbe. A találkozó legemlékezetesebb mozzanata Szendi József veszprémi püspök (későbbi érsek) felszólalása volt. Olyan témákat vetett föl, amelyek akkor a meglepetés erejével hatottak. Ráadásul – valaki a püspök tudta nélkül hangfelvételt készített, így – a szöveg a nyugati sajtóban is megjelent.

Boldogságra képes embereket…

 A katolikus iskolák mindennapjai – Egy nemzet jövője – a nagy elődöt idézve – a kiművelt emberfőkön múlik. Az oktatás és nevelés fontosságáról azonban ma alig hallani. Sőt, ott tartunk, hogy a tudás leértékelődik. A mosópor- és a banki reklám között hirdetik az egyetemeket: csábítják a diákokat, ahová régebben nagy erőfeszítéssel, évekig tartó következetes tanulással lehetett csak bejutni.