Kele Pál nyugalmazott apátplébános gyémántmiséje
Kele Pál Karcagon született, 1930. április 4-én. A legnehezebb évtizedekben állt helyt domonkos növendékként, szeminaristaként, majd szentelését követően hivatásában teljesedett ki életpályája. Eredményes lelkipásztori tevékenységét több címmel és kitüntetéssel is elismerték. Püspöki tanácsos, szentszéki bíró, rudinai apát, és Pécs Tüke-díját is megkapta a városért végzett áldozatos munkájáért.
Annyira, de annyira tudnak szeretni, és olyan, mintha olvasnának a gondolataidban – nekem ezek jutnak először eszembe, ha Down-szindrómás gyermekekről van szó. És az, hogy nem kis feladat a róluk való gondoskodás Istentől. Sian Davey nehezen fogadta el, hogy lánya, a kis Alice nem éppen „tökéletes” babának született. Mint mondja, valósággal sokkot kapott, amikor megtudta, hogy valami nincs rendben a kicsivel. „Amikor megszületett, nem olyan volt, mint amilyet vártam” – árulja el. A Down-szindróma egy veleszületett kromoszóma- eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódása miatt alakul ki. Középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár, és különféle testi rendellenességekkel társulhat.
Chefchaouen Marokkó mennyei kék városa. A több mint ötszázéves település arról híres, hogy óvárosát kékre festették. A falak, az utcák köve, az ajtók, a zsalugáterek, sőt még a lépcsők is kék színűek. Chef chaouen vagy Chaouen, az ország északkeleti részén található a Rif-hegység szívében. Chefchaouent 1471-ben alapították mint erődvárost, hogy megállítsák a portugálok betörését.
Irodalmi emlékhelyek Somogyországban címmel rendkívül informatív s praktikus kiadványt jelentetett meg a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. Jó kézbe venni a térképként hajtogatható, archív képekkel és Szikits Péter fotóival illusztrált leporellót, s iránytűként használva célszerű felkerekedni, hogy megismerjük eme „asszonyszelídségű” dombokkal szabdalt táj irodalmi vonatkozásait.
Szerencsére akad belőlük bőven. Többnapos irodalmi túra szervezhető e „térkép” alapján. Persze leginkább azoknak az ínyenceknek, akik valóban kíváncsiak a pannon táj derűjére, az egykor itt élt írókra, költőkre s azokra, akiknek – átmenetileg Somogyban vendégeskedve – itt fogant vagy nyert végső formát egy-egy műve.
2014 nyarán – a deportálások hetvenedik évfordulóján – a pécsi Pro Pannonia Kiadó és irodalom-, illetve helytörténész igazgatója, Szirtes Gábor nagyon nemes akciót kezdeményezett, amelyet a leggyanakvóbb lélek sem nevezhet reklámfogásnak, hiszen Szirtes – katolikusként – évtizedek óta ad ki a keresztény-zsidó párbeszéd szellemében fogant könyveket.
Folytatódik a pesti belvárosi templom feltárása
„A pesti belvárosi plébániatemplom legjelentősebb műemlékeink egyike; csaknem két évezred épített emlékei találhatók falaiban. Sajnos soha nem részesült történeti, művészettörténeti értékeit megillető figyelemben, s így építésének, átalakításainak történetében sok bizonytalanság, kérdőjel maradt. Ezek tisztázása még fontos feladataink közé tartozik” – írta Déry Attila a Tájak- Korok-Múzeumok kiskönyvtára sorozatnak a Nagyboldogasszony-templomról szóló füzete bevezetőjében. Idézett „kritikája” mára érvényét vesztette, hiszen a római kori alapokra (Contra-Aquincum ezerhétszáz éves erődje fölé) emelt épület időközben többször is az érdeklődés középpontjába került; az elmúlt évek feltáró, renováló, állagmegóvó munkálatai számos titkára fényt derítettek. Az eddigi legnagyobb eredmény az volt, amikor 2010 tavaszán kibontották a templom elfalazott egykori „főoltárképét”: a Mennyek Királynéját, a trónon ülő Madonnát és a gyermek Jézust ábrázoló XIV. századi freskót.
Molnár Edit fényképei térben és időben
Molnár Edit neve egyik pillanatról a másikra került a figyelmem középpontjába: A halál éjszakája című képriportjával, a Műcsarnokban, 1977 őszén. Egyszerre elém tárult három óriásira nagyított fotó, szinte beborították a falakat. Kondor Béla halála napján, 1972. december 12-én a Bécsi utcai műtermében készültek a képek. Döbbenetes volt az üres festőállvány, a fehér lepedőkkel letakart bútorok sora, mindenütt az elhagyatottság érzése uralkodott. A másik képen a halottszállítók viszik a koporsót, a harmadikon pedig a műteremajtó elől nem tágító macska. Kondor egyik cicája sokáig nem akarta tudomásul venni, hogy már nincs gazdája. A hatalmasra nagyított fotók hihetetlenül fokozták a hatást…