Könyvespolc
A bencés történészek – tanárok, kutatók – között kitüntetett szerepet vívott ki magának Somorjai Ádám, aki a Mindszenty-kutatás nélkülözhetetlen köteteivel vált országosan ismertté.
Legújabb cikkei már jelezték, hogy érdeklődése Kelemen Krizosztom főapát és annak emigrációs évei felé fordult.
Elérni, csak ezt elérni még! – rugaszkodott el, meztelen lábát fogta a homok, mintha annak teljes súlyát kellene magával röpítenie. Pedig csak fáradt volt. Izzadt testén nedves homokszigetek, a labda röpült a baloldali sarok felé – a kaput mindkét oldalon nyárfák jelölték ki –, csak még ezt elérni; ha befejelik, vége, tizenegy – tizenegy az állás, tizenkettőig tart a mérkőzés. Úszott a levegőben. Törzse megnyúlt, hogy odaérjen. Ha ezt sikerül kitornásznia, ők fejelhetnek, s akkor talán…
De most még a fürdőnadrágos test nyúlánksága. És a találkozás. Csak annyit érzett, nem is a kezével ütötte ki a labdát, hanem homlokáról pattant vissza. S ahol leesik, onnan fejelhetnek. Csak essen le, essen le végre, mielőtt az ellenfél játékosa beleérhetne.
Amiről a díszek mesélnek
A Szent Koronát, a magyar államiság egyik jelképét számtalan titok lengi körül. Történészek, művészettörténészek, muzeológusok számára még ma is sok a kérdés. Kalandos múltját vaskos könyvek taglalják, de remekbeszabott ötvösmunkaként is érdemes megvizsgálni. Nézzük meg közelebbről ezt a szépséges, szakrális ékszert! Ikonjai, drágakövei sok mindenről mesélnek.
A Szent Korona eredetére vonatkozó, jelenleg érvényes, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által is támogatott főáramlati tudományos eredmények ma sincsenek lezárva. A koronát valószínűleg III. Béla idején állították össze Magyarországon, két részből. Az alsó rész, az úgynevezett görög korona eredetileg Bizáncból érkezhetett I. Géza görög felesége számára női koronaként, és ezt a két rész összeállításakor dolgozták át. A felső, latin rész valamilyen módon Szent István királyhoz köthető elemekből készült.
Keresztényüldözés
Az Irakban kialakult súlyos helyzetre való tekintettel Ferenc pápa augusztus 9-én személyes küldöttévé nevezte ki Fernando Filoni bíborost, a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusát, aki lapzártánkkor a pápa pénzadományával el is utazott Irakba, hogy kifejezze a szentatya együttérzését a szenvedő lakosságnak, és biztosítsa a híveket az egyház szolidaritásáról. Először Bagdadban tárgyalt a kormány tagjaival, majd az észak-iraki tartományba utazott, ahol a legtöbb keresztény menekült talált menedéket. Ferenc pápa szeptemberben válságtanácskozásra hívja a Közel-Keleten dolgozó pápai diplomatákat. A szentatya augusztus 8-án felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hogy tegyenek meg mindent az iraki erőszak megszűnéséért.
Szent István-bazilika
Armando Pierucci Szentföldön élő olasz ferences zeneszerző Eucharisztikus szimfónia című kompozíciója hangzik el augusztus 18-án, 20 órától a Szent István- bazilikában. Az eseményen, amelynek védnöke Erdő Péter bíboros, részt vesznek a Szentföldön jelen lévő tizenkét keresztény egyház képviselői.
Az Eucharisztikus szimfónia a Jeruzsálemben egymás mellett élő keresztény egyházak zenei anyagából merít, ezek ihlették tizenkét tételét. A zenemű párbeszédre lép különböző kultúrákkal, többek között az örmény, a bizánci, a szír arámi, az etióp, a kopt és a káld zenei hagyományok segítségével.
Amikor hazánkban – Marxot szajkózva – évtizedekig azt hirdették, hogy a vallás a kizsákmányolt nép számára ópium, mellyel el akarják kábítani, nem remélhettük, hogy megérjük: lesz magyar kormány, mely szót emel az üldözöttekért, és segíti őket. De arra sem gondoltunk, hogy a bolsevizmus európai bukása után, a XXI. században is szembe kell néznie a világnak a keresztényüldözés véres valóságával.
Az elmúlt hetekben kiemelkedően sok, körülbelül hétszáz, a korábbi ásatásokkal együtt pedig már több mint tízezer csontmaradvány került elő Iharkúton, Európa egyik legjelentősebb késő kréta kori ősgerinces-lelőhelyén. Ősi Attila paleontológus, az MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője még 2000-ben, őslénytani-földtani vizsgálatok közben bukkant Iharkúton, egy bakonyi bauxitbánya használaton kívüli külszíni fejtésében az első magyarországi dinoszauruszleletre. Vezetésével azóta számos, hazánkban eddig ismeretlen őshüllőmaradványt tártak fel a kutatók.
Annyian vannak, mint az oroszok – és tényleg, a mellékelt képen csakugyan orosz katonákat láthatunk. Kapásból fel lehet ismerni őket jellegzetes, széles tányérsapkájukról, amely mostanáig nem sokat változott. A fénykép valamikor 1917 körül készülhetett a „nagy” októberi forradalom idején. Hogy honnan van, nem tudom, régóta hevert már a fiókom mélyén. Először elkezdtem megszámolni a katonákat, balról indultam fölfelé, úgy hatvannál azonban abbahagytam, nem bírtam tovább; több ezren lehetnek. Sokszor hallhattuk az elmúlt évtizedekben, hogy a szovjet hadsereg igazi erejét annak idején korántsem a fejlett technika adta, hanem az „emberi erőforrás”.