Evangéliumi értékrend az emberhez méltó életért
Veres András, a püspöki kar elnöke az új körlevélről
Veres András, a püspöki kar elnöke az új körlevélről
Lapzártánk után, november 19-én huszadik alkalommal adták át a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elismerését, a Szent Erzsébet Rózsája díjat a Nemzeti Színházban. A jubileumi díjátadó egyik kitüntetettjét, Erős Klárát, a körmendi karitászcsoport vezetőjét szolgálati helyén, a helyi Kolping-házban kerestük fel, ahol éppen egy délelőtti programon vett részt.
A győri Szent Imre Plébánián tartották meg november 9-én a XIII. Győri Katolikus Ifjúsági Találkozót. A rendezvényt Veres András megyéspüspök is meglátogatta.
Akár családi hagyománynak is nevezhető bihari barangolásunkat idén Bakonszegen (egykori nevén Pusztakovácsiban) kezdtük meg, ahol Bessenyei György (1746/47–1811), a magyar felvilágosodás egyik legsokoldalúbb egyénisége élete utolsó 24 esztendejét töltötte „bihari remete”-ként, ahogyan önmagát nevezte, írói, filozófusi hivatásához mindvégig hűen, s ugyanakkor amolyan hétszilvafás birtokosként, szerény gazdálkodóként.
„Minden forrásom belőled fakad” – Az európai kultúra zsidó-keresztény gyökerei. Ezzel a címmel tartott konferenciát a Keresztény-Zsidó Tanács (KZST) november 14-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. A rendezvény mottója a jövőre Budapesten sorra kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondata volt.
Az utóbbi évtizedben előbb a történetírásban jelentkezett az úgynevezett kollektív emlékezet behatóbb kutatása, majd ez a szemléletmód felbukkant az irodalomtudományban is. Ennek jegyében most egy olyan műfajt állítok a vizsgálódásom fókuszába, amellyel eddig viszonylag keveset foglalkozott az irodalomtörténet-írás: a családregényt. A műfaj generációról generációra örökíti, hagyományozza át azt az individuális emlékezetet, amellyel a regényírónak dolgoznia kell, ha ilyenféle munkába kezd.