Hűen önmagunkhoz, a dialógus szellemében
Fotó: Merényi Zita

 

A Keresztény–Zsidó Tanács (KZST) a magyarországi keresztény egyházak és zsidó vallási szervezetek képviselőinek hivatalos tanácskozótestülete. A Sapientián megtartott konferencián Székely János, a KZST elnöke, szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnöke elmondta: a nemzetközi KZST 1947-ben alakult meg, hazánkban pedig a rendszerváltozás után Paskai László bíboros kezdeményezésére jött létre a tagszervezet. Székely János hangsúlyozta: a II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű dokumentuma világossá tette, hogy a ma élő zsidó testvéreink semmilyen módon nem tehetők felelőssé Krisztus elítéléséért és kereszthaláláért. Az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról szóló nyilatkozatban a zsinati atyák a Katolikus Egyház nevében sajnálatukat fejezik ki mindenért, amit bárki bárhol a zsidóság ellen elkövetett. Néhány évvel ezelőtt az ortodox rabbik világszövetsége ünnepélyes nyilatkozatot tett, melyben, főként a Katolikus Egyházzal kapcsolatban, kifejezték: „ezt a zsidóság felé őszintén kinyújtott kezet el kell fogadni, ez a mennyei Atyánk akarata, és véget kell vetni a kétezer éves ellenségeskedésnek.”
Székely János bemutatta a KZST megbízásából a Szent István Társulat gondozásában megjelent, A magyarországi zsidóság története című könyvet, amely a dialógust erősíti és tévhiteket oszlat el. A kötetet hitelesnek és kiegyensúlyozottnak ismerik el zsidó és keresztény részről is, valamint a pedagógiai munkában felhasználható segédanyagnak tartják. A püspök kifejtette: A konferencia címe – „Minden forrásom belőled fakad” – arra is utal, hogy Európának forrása az isteni kinyilatkoztatás, ez az az éltető gyökér, amelyből táplálkoznia kell.
Székely János püspök bevezetője után az első előadást Erdő Péter bíboros, prímás tartotta, Európa szellemi gyökerei címmel. A főpásztor elmondta: a 2000-es évek elején az Európai Közösségből kifejlődött Európai Unió önmeghatározása időszerűvé vált, megindult egyfajta ideológiai azonosságkeresés. A történelmi távlatokat felidézve a bíboros emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy az első három évszázad keresztényei szentnek tartották a Bibliát és a tízparancsot is kötelezőnek tekintették. A késői zsidóság körében elterjedt számos alapvető meggyőződés meghatározóvá vált a keresztények életében és hitvilágában: a halál utáni személyes élet, a test feltámadása, a halottakért való imádság értéke a zsidóság körében élő gyakorlatokat őriz, bár megújult tartalommal. Ez utóbbiak közül a két legalapvetőbb: a keresztség és az Eucharisztia.
A középkorról szólva a bíboros példával utalt arra a jelentős szellemi hatásra, amelyet az arab közvetítéssel megismert zsidó filozófia tett a korabeli nyugati filozófusokra és teológusokra.
Erdő Péter a II. vatikánum idejéről szólva megjegyezte: a Nostra aetate 50. évfordulója alkalmából kiadott római dokumentum 30–32. pontja határozottan állást foglal amellett, hogy az Újszövetség a keresztények számára az Ószövetségnek nem helyettesítője, legfeljebb beteljesítője – mondta Erdő Péter.
Radnóti Zoltán főrabbi, a Keresztény–Zsidó Tanács társelnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) rabbitestületének elnöke A tízparancs mint az emberiség legnagyobb kincse című előadásában elmondta, hogy a zsidóság a tóraadás pillanatát a történelemben való lét legmagasabb szintjének tartja. A zsidó hagyomány szerint minden ember lelke ott volt a Sínai-hegynél, és hallotta, felfogta az üzenetet – mondta Radnóti Zoltán. Arról is beszélt, hogy a mai gyorsuló világban jelszavakra van szükség, és ez „a mi esetünkben a következő: »megcselekedjük és meghallgatjuk« (héberül: nászé ve nismá)”. Azaz megtesszük, amit Isten mond, bármi is az, mert amit Isten mond, az igaz és nem lehet rossz. A meghallást mintegy megelőzi a cselekedet: elhiszem, amit a Jóisten mond nekem, és megteszem – nem kételkedem, nem mondom azt, hogy nincs igaza.
A talmudi hagyomány szerint ha a világ csak hetet megtart a tíz parancsból, már akkor is béke lesz a földön (hét noachita törvény). Tehát a tízparancsolat nem zsidó belügy, hanem az egész világ kincse, és e szerint kell élni – mondta a rabbi.
Karasszon István református lelkész, teológiai doktor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának tanára, a KZST tagja a Teremtés könyve 4,7 alapján többek között arról beszélt, hogy az embert nem mentesíti a felelősségvállalás alól az eredendő bűn ténye. Fontos a transzcendens valóságra való nyitottság – hangsúlyozta az előadó. Karasszon István így összegzett: „az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd lehetőség rá, hogy elkezdjünk beszélni az Isten előtt álló emberről. Dogmatikánk ugyan különbözhet, de abban, ahogyan az Úr előtt állunk, közös platformra találhatunk.”
A konferencián D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök távollétében Jakab Béla evangélikus lelkész olvasta fel a püspöknek A protestantizmus hozzájárulásáról Európa kultúrájához, szellemiségéhez című előadását. Az ökumené jegyében elhangzott, hogy a protestantizmus teológiája az azt megelőző másfél ezer év kereszténységéből forrásozik. A protestantizmus ugyanakkor sokat tett többek között a tudományos kutatás szabadságáért, a földi hivatás (a munka mint istentisztelet) megbecsüléséért, a könyvnyomtatás elterjesztéséért. A konferencia végén Szőke Péter, a Sant’Egidio közösség budapesti felelőse a napjainkban megvalósuló vallásközi párbeszédről szólva rámutatott: a Szent II. János Pál pápa által Assisiben megkezdett vallásközi párbeszéd szellemisége, a testvéri hídépítés a Sant’Egidio közösség tevékenysége által ma is él. Assisi nem az elité, nem pusztán a vezetőké, hanem mindenkié – hangsúlyozta Szőke Péter.
Nagy kérdés, hogy a vallások a világban lévő konfliktusok tüzére a jövőben olajat öntenek-e vagy vizet, a saját forrásukból – fogalmazott az előadó.
A konferencia keretében kérdésekre válaszolva Székely János elmondta, az igazi dialógus nem jelenti az identitásunk feladását. Negatív előítéleteink lassan gyógyulnak, de törekednünk kell a párbeszédre, ki kell hoznunk a másik emberből a legjobbat, hiszen minden ember Isten képmása – mondta a püspök. Erdő Péter bíboros, prímás az Európa jövőjét firtató kérdésre válaszolva kijelentette: a zsidó-keresztény örökség küldetést ad a hívő embernek, és Európának lennie kell, mert ezt az örökséget hordozza. Isten a történelmen keresztül üzent az emberiségnek, és fel­adatunk, hogy ezt az üzenetet továbbadjuk, az emberiség javára.
(A tudósítás teljes terjedelmében a Magyar Kurír honlapján olvasható: www.magyarkurir.hu)

 

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..