A családok felbomlása civil Hirosima

A csehországi katolikus egyházban az idei év a család éve. Ennek keretében nemzeti családzarándoklatot tartottak Žd’ár nad Sázavouban, több mint ötezer gyerek, szülők és nagyszülők részvételével. Előzőleg a Brnói (Brünni) egyházmegyében a Zelená Hora zarándokhely megújulását ünnepelték. Mindkét eseményen Dominik Duka prágai bíboros érsek (képünkön) mondott beszédet. Szavai szerint „a családok tervszerű hanyatlása bizonyos ideológiai áramlatok” hatására „civil atomháborút” jelent az emberiség számára, mert a társadalmat az atombomba utáni Hirosima állapotába veti vissza. Ez a hanyatlás „nagyobb és fájdalmasabb valóság, mint bármilyen gazdasági válság” – fogalmazott a bíboros. (KAP)

Arámi keresztény iskola

Az arámi keresztények 1928 óta először taníttathatják gyermekeiket Isztambulban saját nyelvükön. Az új törökországi tanévben szeptember 15-én kezdődik a tanítás arámi, török és angol nyelven. Az arámok bírósági úton küzdötték ki iskolafenntartói jogukat. (KAP)

Szír-ortodox metropolita a népírtásról

Theophilos, a libanoni Tur Lebnon szír ortodox metropolitája (képünkön) szeptember 7-én elmondta: nagy a veszélye, hogy az Iszlám Állam terroristái a keresztények ellen fordulnak. „Európának és Amerikának meg kell akadályozniuk a terroristákat abban, hogy keresztényeket irtsanak” – szögezte le. (KAP)

Ferenc pápa Kelet-ukrajnáról

Miután sikerült fegyverszünetet kezdeni, Ferenc pápa szeptember 7-én kifejezte reményét, hogy az tartós békéhez fog vezetni. Ugyanekkor ismét hangsúlyozta az iraki menekültek segítésének fontosságát. (KAP)

Antwerpenben tartották a Sant’Egidio közösség nemzetközi béketalálkozóját, amely mintegy a folytatása II. János Pál 1986-ban rendezett assisi béketalálkozójának. Az idei találkozó meghívott résztvevői között volt Herman Van Rompuy távozó EU-elnök, Shawki Ibrahim Abdel-Karim Allam egyiptomi főmufti és Vian Dakheel iraki képviselő. A találkozó mottója a Béke a jövőben – Vallások és kultúrák párbeszéde száz évvel az első világháború után volt. (KAP)

„A védtelen és üldözött emberek állnak az egyház szívének középpontjában. Az egyház velük együtt szenved” – mondta Ferenc pápa szeptember 3-án a Szent Péter téren, s a mi nevünkben is szólt, hiszen az egyház mi is vagyunk. Ezt a magatartást várja tehát tőlünk a pápa. De vajon miért hiányzik belőlünk az együttérzés iraki és egyáltalán, közel-keleti szenvedő testvéreink iránt? Túlságosan messze vannak tőlünk? De hiszen bibliai tájakon, „otthoni földünkön” élnek!

Az albán kommunista diktátor, Enver Hodzsa is azok közé a kelet-európai kommunisták közé tartozott, akik Nyugaton váltak kommunistává. A ruhakereskedő fia történetesen Párizsban és Brüsszelben szívta magába a világboldogító és népet megnyomorító eszméket. Az 1501-től 1912-ig oszmán uralom alatt élő nép, kalkuttai Teréz anya népe 1967-től 1991-ig az „Európa első ateista állama” megalázó elnevezésről volt híres.

Ferenc pápa szeptember 21-én bátorító látogatást tesz Albániában, mely nemcsak Európa elfeledett „szegényháza”, de példaadó is lehet mindnyájunk számára.