A két héttel ezelőtti hatalmas esőzések több településen óriási károkat okoztak. A Baranya megyei Kisvaszaron hét házat öntött el a sártenger, a családokat ki is kellett telepíteni. Szeptember 30-án a Pécsi Egyházmegyei Karitász élelmiszer- és tisztítószeradományokat osztott Kisvaszar lakosságának hétszázötvenezer forint értékben.
Az Ars Sacra keretében szeptember 23-án mutatták be a Mátyás-templom című kötetet a budavári főplébánia nagytermében. A könyv az eddigiektől eltérő módon mutatja be az ország leglátogatottabb templomát.
A jezsuiták új programja a hátrányos helyzetű Avas-dél városrészben
Idén húszéves a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, amely a sok szempontból hátrányos helyzetű Avas-dél városrészben az alapfeladaton messze túlmutató szolgálatot lát el a fiatalok és a kisvárosnyi lélekszámú lakosság közösségi életének szervezésében, más egyházak helyi gyülekezeteivel együttműködve.
A borsodi megyeszékhely adott otthont a szeptember második hétvégéjén megrendezett második Katolikus Társadalmi Napok eseményeinek. A rendezvény keretében az érdeklődők tájékoztatást kaphattak a jezsuita rend húszéves történetéről és az iskola alapításával párhuzamosan elindult közösségfejlesztő program eredményeiről. Elhangzott az is, hogy még az idén számos új kezdeményezés indul útjára ugyanennek a célnak az érdekében.
Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök ünnepi szentmise keretében szentelte fel a mórahalmi Szent László király-templom új főoltárát és oltárképét szeptember 21-én. Az esemény a huszonöt éves város rendezvénysorozatához is kapcsolódott, az önkormányzat jelentős segítséget nyújtott a nagyszabású munkálathoz. Ez alkalomból került sor a felújított tetőszerkezet megáldására is.
Csak azt tudom, mindig velünk zarándokolsz, az erdőhajlat mélyzöld útján is, rétek őszbe öltözött ösvényein, melyeket a nyár hagyott itt pillangó-kergető léptekkel, amott egy papírsárkány rózsaszalagjával, melyet gyerekkéz kötözgetett, kicsinyek fecskék csivitelését követő dallamaival, s mintha hallotta volna a szőlőszender: rózsaszín, barna szárnyakkal a fénybe fúrta magát napsugár-járta füzesből.
A kegyelem Virága vagy, a legszebb, ezer-utak szegélyein, végtelenbe tartó titok-fátylas mezőkön. Sok százados szobrod előtt álldogálok nemegyszer tanácstalanul, és szólítlak, jó tanács Anyja, s valahányszor rózsakertednél gyönyörködöm a lemenő nap benső álmokat szövő sugaraiban, rejtélyes Rózsa, pillaíved alatti szépséged aranylik föl, s az odaáti virágzásba emeli érzéseimet.
In memoriam Fila Béla
Nem tizennyolc évesen kezdtem el annak idején a teológiát, talán ezért is tekintettem nagyobb várakozásokkal a tanulandókra, mint a többiek. Ahogy egyre-másra következtek a legkülönfélébb tantárgyak, észre kellett vennem, hogy valami hiányzik. Minden professzor igyekezett lelkiismeretesen leadni az anyagot, ám egy-két kivételtől eltekintve általában kicsit úgy éreztem magam az órákon, mintha egy gimnázium magasabb szintre emelt tananyagát hallgatnám éppen. A felsőbb évfolyamba járók próbáltak megnyugtatni, hogy ne legyek türelmetlen, a dogmatikaórákon majd egységes egésszé áll össze mindaz, amit addig tanultunk. Amikor aztán eljöttek az első órák Fila Bélával – a közelmúltban elhunyt teológiai tanár vezette ekkor a dogmatika tanszéket –, láttam, hogy itt valami sokkal többről van szó annál, hogy egy tárgy magába foglalja a többi felismeréseit.
Kiállítás a siófoki Szent Kilit-templomban
Siófok-Kiliti Szent Kilit-temploma negyedik alkalommal csatlakozott az Ars Sacra Fesztivál programjához. A Nyitott Templomok Napján szakrális művek hangzottak el helyi művészeti és középiskolások részvételével. Az esten fellépett Látrányi Éva énekművész és a Siófoki Bányász Női Kar, Bati Zoltán vezényletével.
A programhoz kapcsolódva a hívek közreműködésével Bibliákat és imakönyveket gyűjtöttek össze erre az alkalomra. A gyűjtésben jelentős része volt Soós Ferencnének, aki lelkes szervezője az évenkénti programnak.
Régi vágyam, hogy egyszer eljussak Itália földjére. Rómában már jártam, de a kisebb településeken nem, és valami megmagyarázhatatlan okból vonz Siena, Foligno, Gubbio – és persze Assisi. Szent Ferenc szülővárosáról Szerb Antal népszerű regénye, az Utas és holdvilág sorai jutnak eszembe: „Umbria egészen más, mint Toszkána (…), parasztabb, ősebb, szentebb, és mintha egy árnyalattal zordonabb is volna. A franciskánus föld. Csupa hegyi város. Nálunk az emberek mindig a völgyekbe építkeztek, a hegyek alá, itt pedig fel a hegyre, a síkság fölé. Vajon miféle ősi ellenség képe élt az alapítók idegzetében, micsoda iszonyat elől menekültek mindig felfelé, a meredek sziklák oltalmába?”