Több francia városban is megemlékezést tartottak muzulmán szervezetek szeptember 26-án az Algériában két nappal korábban iszlamisták által lefejezett francia túsz, Hervé Gourdel emlékére.

„Mi, franciaországi muzulmánok megálljt mondunk a barbarizmusra – jelentette ki Dalil Boubakeur, a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) elnöke a párizsi nagymecset előtt tartott nagygyűlésen, amelyen több százan jelentek meg. – Ez a nagygyűlés a nemzeti egység szándékának erős és hangos kifejeződése” – tette hozzá.

Nincs olyan Béccsel ismerkedő turista, aki ne keresné fel a belváros közepén a Stephansdomot. De ki gondolta volna, hogy ez a csodálatos épület félmillió méhnek ad otthont? A Kathpress híradása szerint ugyanis méhek döngik körül a templomot.

1849. október 6.

Százhatvanöt évvel ezelőtt, 1849. október 6-án, koncepciós hadbírósági eljárás eredményeképpen, kivégezték gróf Batthyány Lajost, hazánk első miniszterelnökét. Holttestét a császári hatóságok jeltelen, közös sírba, titokban akarták elásni. Tervüket Szántóffy Antal józsefvárosi plébános hiúsította meg.

Szántóffy 1813-ban született Ackermann Antal néven Pécsett. Német nevét majd három évtizeddel később magyarosította. A bölcseleti tanulmányait Nagyszombatban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte. Huszonhárom éves korában szentelték pappá, hivatását a budavári plébánián kezdte káplánként. 1846-ban lett Pesten józsefvárosi plébános, két év múlva helyettes alesperes, majd alesperes. 1848 mozgalmas idejében megtaláljuk nevét a közcsendi bizottság tagjai között, Vörösmarty Mihály és Eötvös József báró társaságában.

Jelenleg tizenhárom nemzeti emlékhely van az országban. Az Országgyűlés a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján tavaly decemberben emelte ezek sorába a pannonhalmi főapátságot. Az ezt jelképező, nemzeti lobogóval díszített sztélét – mely egységes kialakításával könnyen felismerhetővé teszi az emlékhelyeket, és tömören ezek jelentőségéről is tájékoztatja az érdeklődőket – szerdán avatták fel.