Brébeuf János és társai, kanadai vértanúk

Október 19.

 

Kanadai vértanúknak azt a nyolc francia jezsuitát – Daniel Antalt, Garnier Károlyt, Lalle mant Gábort, Brébeuf Jánost, La Landei Jánost, Jogues Izsákot, Chabanel Natalist és Goupil Renatust – nevezzük, akik a kereszténység második misszióját vezették a huron indiánok között. A franciák 1603-ban léptek Kanada földjére. Ferences misszionáriusok 1615-ben és 1622-ben már próbálták téríteni a huron indiánokat, de sikertelenül. 1625-ben jezsuiták indultak Kanadába.

A Szent Vér-templom búcsúján

Több mint ezren zarándokoltak a bátai kegyhelyre

 

A Tolna megyei Bátán található az ország egyetlen Szent Vér-kegyhelye, mely jövőre lesz hatszáz éves. Októbertől októberig tartó jubileumi esztendőt hirdetett ez alkalomból a pécsi püspök, Udvardy György. A nyitó misét Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek mutatta be.

Annyian voltak a misén, hogy elfogyott az Oltáriszentség. Ezért a ceremóniát záró körmenet után – mikorra pótolták a hiányt – újra áldoztattak a lelkipásztorok: a főoltár előtt Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek és Udvardy György pécsi megyés püspök, mások pedig a mellékoltároknál és a templom előtt. Hisz a több mint ezer zarándok nem fért be a bátai Szent Vér-templomba. Több százan kivetítőn keresztül követték az eseményeket.

Lomb- és fényhullámok

Játszik a természet, ősz sem csitítja tündérváltozatait. Nyugalomban a csönd tornya magaslik, Tóth Árpád- i impressziók aranyfelhője „árnyékolja” a karsztomlást, alatta zörgőfüvek hamvas teste, meg közönséges hölgymál, mely képes havasi magasságáig menetelni. Feljebb Szőnyi István itáliai képére emlékeztető „kolostortömb”: egyetemi kollégium – bástyaszerű támfallal. A kanadai aranyvesszők sem hiányoznak. Ezek a tengeren túlról ideburjánzott, aranysárgába öltözött nyelves virágok a vasút mentén is helyet kaptak, tán vándorkedvük miatt; így igazodnak a költői szavakhoz: „Nem nőnek az égig.” Elég, ha futkosnak pályák mentén, mint századonként küszködő „európai gondolat”, amely virág nevű poétáknak is megviseli az idegeit, amint 1815-ben a Livornóban világnak búcsút mondó Fiorentinónak…

Szép Cserehát program

A Csipkerózsika-álmot alvó térségért

 

A Belső-Cserehát Magyarország leghátrányosabb helyzetű térsége, egyre inkább elnéptelenedő falvakkal, jelentős részben mélyszegénységben élő, zömmel roma lakossággal, s egyelőre csak pislákoló reménységgel, hogy a vidék valamikor felébred Csipkerózsika-álmából.

A közelmúltban megrendezett Katolikus Társadalmi Napok egyik szekcióülésén az érdeklődők vázlatosan megismerhettek egy nagyjából fél évtizede elindított kezdeményezést, a Szép Cserehát programot, melynek egyik ötletgazdája és motorja Pacsai János görögkatolikus parókus, esperes, püspöki tanácsos.

Halhatatlan Kálmánok

Tizenhárom évvel ezelőtt a Kálmánok neve napján enyhe októberi szellő fújdogált. A zuglói fák összesúgtak egy kicsinyke társaság láttán, a Zobor hegy téren morzsák után kutató verebek viszont vígan csicseregve ismételgették, amit a fejkendős idős asszony mondott unokájának útravalóul: „Nagyon szeressétek egymást!” A házasság szent kötelék, sokféle áldozatot kíván mindkét féltől, de ha alapja a szeretet, akkor minden baj, nehézség könnyebben átvészelhető.

A montanai erdőművész

Aki rakott már el télire tűzifát, az tudja, hogy a fahasábok egymásra helyezése már önmagában egyfajta technikát igényel. Ha ez a technika művészi tehetséggel is párosul, abból lesz a csoda.

Lélekről, művészetről fogvatartottaknak

A művészetek világából érkező Katulic László festőművészt fogadta a közelmúltban a Balassagyarmati Börtön és Fegyház. A vendég az intézmény kápolnájában tartott előadást, amely igazi „lelki muníciót” jelentett a fogvatartottak számára. A rendezvényt követően arra kértük a művészt, hogy ossza meg gondolatait lapunk olvasóival.

A csoda

Floribeth Mora Díaz gyógyulása II. János Pál pápa közbenjárására

 

Feleség, édesanya, nagymama, avagy, ahogy magáról mondja, egy egyszerű asszony, nem több. Floribeth Mora Díaz első ránézésre valóban hétköznapinak tűnik, de az, ami vele történt, korántsem hétköznapi. Sőt, az maga a csoda. 2011-ben agyi verőértágulatot állapítottak meg a Costa Rica-i asszonynál, és közölték vele, hogy legfeljebb egy hónapja van hátra. Floribeth a halálos ágyán feküdt, miközben II. János Pál pápa közbenjárását kérte. A pápa boldoggá avatásának perceiben hallotta a hangot: „Ne félj, kelj fel!” Így hát fogta magát, és felkelt. Azóta semmi baja, mi több, nyoma sincs annak, hogy valaha beteg volt. Számos orvos vizsgálta ki, de egyikük sem talált tudományos magyarázatot a gyógyulására. 2013-ban aztán a Vatikán bejelentette: megvan a szentté avatáshoz szükséges csoda. Floribeth a verbiták meghívására nemrég Magyarországon járt, és nekünk is tanúságot tett.