„Isten fiaihoz” illik a szabadság

Kereszténység és nemzeti liberalizmus

 

Az elmúlt esztendők során a Párbeszéd Házának konferenciáin a XIX. század nagy magyar személyiségeinek – Liszt Ferenc, Széchenyi István, Eötvös József – küldetését és hitbeli meggyőződését elemezték. A tanácskozássorozat legutóbbi rendezvényén, melynek címe Kereszténység – nemzet – szabadság volt, a XIX. század meghatározó szellemi irányzatát, a nemzeti liberalizmust vették górcső alá. A szakmai-tudományos konferencia előadói teológiai, eszmetörténeti és filozófiai szempontból járták körül a felvetett témát.

A „szegények melletti opció”

A felszabadítás teológiájáról

 

A Kereszténység – nemzet – szabadság című konferencián Lukács László, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola professor emeritusa a felszabadítás teológiáját ismertette. Az alábbiakban előadásának rövidített változatát közöljük.

A teológia szerint a döntési szabadság Isten előtti felelősséggel is jár, míg a politikai szabadság elsősorban a személy önrendelkezési jogát jelentette. A két szabadságfogalom sokáig el volt választva egymástól. A II. vatikáni zsinat igyekezett összehangolni ezeket azzal, hogy nyitott a szabadság e világi értelmezése felé. Ugyanakkor XXIII. János pápa azt is megfogalmazta, hogy az egyháznak a szegények egyházának kell lennie. Giacomo Lercaro bíboros, a liturgikus reform végrehajtója a „szegények anyai egyházáról” beszélt. A zsinat végére Hélder Câmara, Olinda és Recife érsekének vezetésével megszületett a „katakomba paktum”, melyben a csatlakozó főpásztorok a puritán élet és a szegények iránti szolidaritás mellett foglaltak állást.

Az Olvasó írja

Útlevél

 

„…aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” (1Pt 2,9b)

Öt állampolgárságot kapott. Pedig nem volt nagy világfi. Épp ellenkezőleg. Nagyapa valójában még a falu határát sem hagyta el soha. Ugyanabban az egyszerű kis házban élte le az életét, velünk közös udvarban. A Monarchia Magyarországán született. A bécsi döntésig, közel húsz éven át csehszlovák fennhatóság alá tartozott a néhány ezres település. Hatesztendei, tiszavirág-életű magyar kötődés után, a Vörös Hadsereg térhódításakor egész Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták. Később Ukrajna függetlenedésével az emberek ismét kénytelenek voltak lecserélni hivatalos okmányaikat.

Koszorú Liszt Ferencnek

Vannak fölszentelt helyek, házai a nagyvilágnak, amely pontokat ha összekötjük, a mozgalmas vonalrendszer behálózza Földünket. Ilyen szent hely a fővárosban a Hermina-kápolna is szép-szomorú történetével, művészetben gazdag „terével”, a (hazai) romanticizmus szépségeszményével, amely páratlan a határainkon belül. S hogy összefonódik a klasszicizmussal, azt igazolja, amit a német romantikusok megfogalmaztak, amikor kitágították a romantikus fogalmat: érvényes mindarra, ami távoli és ismeretlen, ami irracionális vagy rokon a halállal. Ezért romantikus minden művészet. Bizonyság erre a Hermina- kápolna esetében az alkotói névsor is: Hild József és Liszt Ferenc, Führich József, Leopold Kupelwieser, Novotny János, Johann Meixner; építész, zeneszerző, festők és szobrász, akik közül nem hiányzik a páratlan ízlésű Tomala Ferenc „műlapkereskedő” sem.

Az Alpok ősi kolostora

A Szent Móric-kolostor ezerötszáz éve

 

Idén szeptembertől ünnepli fennállásának ezerötszázadik évfordulóját Nyugat-Európa legrégebbi kolostora. Szent Zsigmond, a burgundok királya építtette Szent Móric és a thébai legionárius mártírok tiszteletére a mai Svájc területén Agaunumban (Saint-Maurice-en-Valais-ben). Az apátság jelentős szerepet játszott Svájc kereszténnyé válásában. Idővel nemcsak a vértanú katonák tiszteletének, hanem Szent Zsigmond kultuszának is központjává vált.

Madárlesen

Nemrég Makkosmária közelében egyszerre csak azt vettem észre, hogy madarak vesznek körül. Nagyobb cinegecsapat érkezett és kezdtek keresgélni az ágakon. Az addig oly csöndes erdő hirtelen megtelt a sárga mellényes madarak kapcsolattartó, cserregő hangjaival. Egyikük alig néhány méternyire tornászott a bokrokon, néha fejjel lefelé lógva kapaszkodott, hogy a levelek fonákját is átvizsgálhassa. Egy másik fatörzsön kapaszkodva a kéreg repedéséből húzott ki valamit.

Ne zavarjanak meg minket a kísértések

Ferenc pápa beszéde a szinódus utolsó munkanapján

 

A szentatya a püspöki szinódus rendkívüli ülésének utolsó munkanapján, október 18-án beszédet intézett a szinódusi atyákhoz és a szinódus minden más részvevőjéhez. Ebből a beszédből idézünk.

Lélekmadár

Szakemberek a gyermekgyászról

 

„Elengedem egyik gyermekemet / látogatóba – szólt –, röpke időre. / Míg szíve dobban, majd a tiétek, / s elsodor parttalan könnypatak tőle / hat-hét vagy húsz-huszonkét év után. / De addig is! Gondoznátok-e nékem? / Adnátok-e otthont, míg oda van, / míg eljövök érte újra az égen, / hogy hazavigyem? Lebbenő szél lesz, / májusi hó, almavirágnyi idő / kicsi sorsa, de bánatotokban / vigasz az emlék, s szavam tán békítő (…)”

(Ismeretlen szerző: Kölcsönadott gyermek)