Egy tudós mondta nekem nemrég, hogy az olyan lélek, aki nem elmélkedik, olyan, mint a béna vagy szélütött ember. Hiába van keze-lába, nem tudja mozgatni. Lélek is van ilyen: annyira gyönge, s úgy belemerült az anyagiakba, hogy hiába nála minden: nem képes magába szállni. Úgy megszokta már azoknak a kígyóknak és fenevadaknak társaságát, amelyek a lelki vár körül nyüzsögnek, hogy maga is hasonló lett hozzájuk.
Az egyház a maga ősi gyakorlata szerint délben is szertartással segít híveinek az imádkozásban, a „szüntelenül imádkozzatok” (1Tesz 5,17) szentírási elv alapján. A dél – a régi számítás szerint – a nappal hatodik órája, a déli imaóra végzésének időpontja. Ugyanakkor ez Jézus keresztre feszítésének az ideje is, mert – az evangéliumi beszámoló alapján – miután három órán keresztül haldoklott a kereszten „kilenc órakor (vagyis délután három órakor) Jézus hangosan felkiáltott (…) és kilehelte lelkét” (Mk 15,34–37).
Október 29.
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén született Husovicében (ma Brno), 1894. május 1-jén.
A keresztségben a Helena nevet kapta. Édesapja cipész volt. Kétéves korában a család Bécsbe költözött. Helena eladóként, majd nővérként dolgozott a lainzi közkórházban. Munkája révén ismerkedett meg a ferences nővérekkel, és 1914-ben belépett a közösségbe. Ekkor kapta a Maria Restituta szerzetesi nevet, egy IV. századi vértanú után. Az I. világháború alatt nővérként dolgozott a mödlingi kórházban, ahol vezető sebészeti ápolónő lett. A háború után is ott folytatta hivatását.
A Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület a Széchenyi Társaság díjazottja
Több évtizedes önzetlen, áldozatos munkásságukat – a határon túli magyar emlékek felkutatását és bemutatását – a Széchenyi Társaság gróf Széchenyi István szellemi örökségének folytatásaként értékelte, ezért – több jeles személyiség mellett – a Széchenyi Társaság Díja kitüntető elismerésben részesítette Messik Miklóst, a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület elnökét (akinek az Új Emberben számos alkalommal jelentek meg írásai a határon túli magyar emlékekről – a szerk.), s az egyesület kutatói körét. A következőkben a laudációból közlünk részleteket.
A Magyar Televízió Duna World csatornája magyar dokumentumfilm-sorozatában Hitvallók és ügynökök – Az igazság szabaddá tesz benneteket… címmel az egyik adásban Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát sokoldalúan rámutatott azokra az – enyhe kifejezéssel élve – sérelmekre, amelyek a katolikus papokat érték. A magam részéről azonban nehezen találok okot arra, hogy miért nem beszélt a főapát úr az egyik rendtársát, nevezetesen Olofsson Placidot ért kirívó sérelmekről, miért nem említette, hogy nevezett még a hírhedt Gulagon is eltöltött tíz évet.
Pécsett járok, ahol októberben rendezik a Katolikus Kulturális Heteket. Gazdag programot kínál, a Kodály-központban elhangzott koncerttől kezdve bioetikai előadáson át könyvbemutatók és tudományos konferenciák jelzik a választékot. Sárosi István író, orvosprofesszor A rabbi, a pápa és a sátán című drámájának bemutatására és irodalmi beszélgetésre a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában került sor (a szerzővel nemrégiben közöltünk beszélgetést), a Pálosaink, a fehér barátok című nagyszabású, áttekintő kiállításnak a Modern Magyar Képtár ad helyet. De kiállítás nyílik a hátralevő októberi napokban Az üdvösség titkai: A velencei Szent Márk-bazilika mozaikjai címmel, s az eseménysorozat a hónap legvégén a Pannon Filharmonikusok elhunytak emlékére adott koncertjével zárul. Hallgassunk most bele a Kereszténység és kortárs magyar irodalom címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésbe, amely e sorok íróját továbbgondolásra késztette. Szénási Zoltán irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Mekis János irodalomtörténész, kritikus, a PTE modern irodalomtörténeti tanszék vezetője, Vörös István költő, író, műfordító és Halmai Tamás költő, író, kritikus részvételével Görföl Balázs kritikus, szerkesztő vezette az estet.
Szeptember és október a betakarítás hónapja, ám sok dísznövény ekkor kezd virágba borulni, hogy a tél beállta előtt még utoljára fellobbantsa pompás színeit.
A leghálásabb nyár végi, őszi virágok közé tartoznak a margitvirágok és az őszirózsák, amelyek egészen a fagyokig virítanak.
A kertészetek és virágboltok leggyakrabban kínált dísznövénye az apró margitvirág (Chrysanthemum parthenium), amely olyan bőségben ontja virágait, hogy hamvaszöld, karéjos levelei ki sem látszanak alóluk. Általában félgömb alakúra metszik, ilyen módon ugyanis sűrű, elágazó hajtások keletkeznek.
Vénasszonyok nyara, indiánnyár, az olaszok úgy mondják: Szent Márton nyara. Én így hívom: áldott haladék. Az idei ősz megadta, s most búcsúzik. Szőlőfürtjeivel, almáival, körtéivel – távolodik. Léptei ütemére színesednek a levelek, változik az ég, röppen a madár. S mögötte halk kattanással csukódik be az évszak kapuja. Tudja, hogy mennie kell. Elvégezte, amit rá róttak. Megcirógatta az arcokat, mustot öntött a pohárba, betakarította a termést, elringatta a meleg hónapokat. Kárpótolt az elszalasztott nyárért, az elszalasztott életért. S most azt súgja: tedd el fényeimet, rakd el színeimet, őrizd melegemet. Hogy kitartson benned tavaszig, sokáig, amíg kell.
Fotó: Fábián Attila, Kissimon István