Utcára vitt művészet
Szinte észre sem veszik őket a múzeumban. Kicsik. Másodlagosak. Elfeledettek. Névtelenek. Csaknem holtak. De visszahozhatjuk őket az életbe – egy egészen más kontextusban, persze. És nem is kell ezért olyan sokat tenni.
Szinte észre sem veszik őket a múzeumban. Kicsik. Másodlagosak. Elfeledettek. Névtelenek. Csaknem holtak. De visszahozhatjuk őket az életbe – egy egészen más kontextusban, persze. És nem is kell ezért olyan sokat tenni.
A hidegebb évszakokban sokan délre utaznak, Itáliába vagy Spanyolhonba, ám engem az északi félteke vonz. Az ezer tó országa, ahol nyelvrokonaink élnek, és Norvégia, a fjordok és a sarki fény országa. Henrik Ibsen, Edvard Munch és Julenisse, a térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot viselő norvég Mikulás hazája. Az a föld, amelynek kis királyságait Széphajú (Szőke) Harald hódította meg, aki 872-ben megalapította az egységes norvég államot.
A szexuális abúzusról a gyermekbántalmazás megelőzésének világnapján – A címben szereplő mondatot Forrest Gump fogalmazta meg, amikor a barátja, Jenny az út szélén fellelhető összes követ felhasználta már, hogy megdobálja szülői házát, amelyben apja évekkel korábban bántalmazta. Van úgy, hogy az embernek nincs elég eszköze, hogy csak úgy eltolja magától a múlt rossz emlékeit, vagy hogy legalább kifejezze fájdalmát.
Egy autista kislány elképesztő tehetséggel – és egy macskával
Iris Grace korántsem hétköznapi kislány. Meseszép, tündéri, de nem csak ezért különleges. Imádja a természetet, a fákat és a virágokat, a szelet, a vizet, a képeket és a könyveket, és szeret lábujjhegyen táncolni. És fest, méghozzá gyönyörű szép képeket. Így fejezi ki magát, és hihetetlen tehetsége van a művészethez, pedig még csak ötéves. És autista. Még csak most kezdett el beszélni, és nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel. De van mellette valaki, aki lassan egészen megváltoztatja.
Meglepte a világot, hogy Jorge Bergoglio bíboros, miután pápának választották, nem költözött a pápai lakosztályba, hanem a Szent Márta Házban maradt egy szerény lakásban. Megválasztása estéjén Ferenc pápa hangsúlyozta: ő Róma püspöke is. Egyházfői szolgálatának kezdete óta reggeli magánmiséjére rendre meghívja a helyi egyházközségek képviselőit, de szívén viseli a Rómában élő külföldiek lelkigondozását is.
Németh László olaszországi magyar főlelkész kezdeményezésére a magyar közösség is részt vehetett a pápa reggeli magánmiséjén, november 11-én, lapzártánkkor, a Szent Márta Ház kápolnájába. Az időpont kiválasztása nem véletlen, hiszen ez a nap Tours-i Szent Márton emléknapja, aki Krisztus után 316-ban, Pannóniában látta meg a napvilágot, és akinek születési évfordulójára – 2016-ra – Ferenc pápa meghívást kapott Magyarországra.
Egy nagy kiállítás előzetese
Az európai kultúra egyik virágkorát, a XVII. századi holland művészet időszakát átfogóan bemutató tárlat a 2015 tavaszán felújítási munkák előtt bezáró Szépművészeti Múzeum utolsó nagyszabású kiállítása.
Robert Wilson rendezése a Vígszínházban – Pilinszkyvel
1971 nyarán Franciaországban látta A süket pillantását. Az amerikai Robert Wilson Párizsban vendégeskedő kísérleti színháza annyira megragadta Pilinszky Jánost, hogy rögtön jegyzeteket írt róla az Új Emberben, aztán az Élet és Irodalomban; illetve e nagy találkozás ihlette későbbi „párbeszédregényét” is, amely Beszélgetések Sheryl Suttonnal címmel jelent meg. Pilinszky korán, jó érzékkel ismerte fel Wilson művészi céljainak jelentőségét. Itthon elsőként elemezte a „jelenséget”, megállapítva: Új színház született.
Az ősszel bemutatott filmek közül az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó alkotás Pawel Pawlikowski filmje, az Ida. Nem csak azért, mert reklám nélkül is figyelemre méltóan sokan nézték meg. A kritikusok is egyöntetű tetszéssel fogadták, legalábbis ami a formai megvalósítást illeti, hiszen a témája miatt sok bírálatot is kapott.