Hírek
Szolnok védőszentje lett
Boldog Sándor István születésének századik évfordulóján a Tisza-parti város védőszentjének választotta az egy éve boldoggá avatott XX. századi vértanút.
(Következő lapszámunkban riportot közlünk az eseményről.)
A kétszázhatvan éves fogadalom
Tanúbizonyság Göllében
A temetőben lévő Szent Vendel-kápolnánál gyűltek össze a göllei és környékbeli hívek, hogy emlékezzenek az elődök hitére, munkájára és az 1754-es marhavészjárványra, amely akkoriban igencsak megtizedelte a jószágállományt. A településen azóta fogadott ünnep ez a nap.
Bátaszék ünnepe
Sajtóközlemény
A háromhajós bátaszéki plébániatemplom 1899 és 1903 között Nagyboldogasszony tiszteletére épült neogótikus stílusban. Nyolcvanhárom méter magas tornyával hazánk egyik legmagasabb temploma.
A templomtorony harminc méter magas sisakjának statikai problémái már a kilencvenes években jelentkeztek, a 2012. november végén készült szakértői vélemény pedig életveszélyesnek nyilvánította az építményt. Udvardy György megyés püspök ezért a megfelelő helyreállításig nem engedélyezte a templom használatát. További vizsgálatok megállapították, hogy a toronysisak több mint százéves faszerkezete gombafertőzött, elkorhadt, és sajnos teljes egészében menthetetlen. A veszélyes toronysisakot 2013 tavaszán lebontották, a torony szerkezetét megerősítették, így a templom újra használhatóvá vált. A veszély elhárítása ötvenmillió forintos beruházást igényelt.
Új templom Budapesten
Boldog Meszlényi Zoltán tiszteletére
A Boldog Meszlényi Zoltánról elnevezett első hazai templom szentelési ünnepségére került sor október 31-én Budapest tizenegyedik kerületében. Meszlényi Zoltán püspököt öt évvel ezelőtt ezen a napon avatta boldoggá Esztergomban Erdő Péter bíboros. A vértanú püspök tiszteletére felszentelt templom jelzi, hogy a múltat nem lehet eltörölni: „Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok” (Dán 12,3).
Nagyvilág
Róma és Konstantinápoly egységéért
Ferenc pápa október 24-én fogadta egy amerikai görög ortodox alapítvány képviselőjét és kíséretét. Emlékeztette a küldöttség tagjait arra, hogy milyen mély kapcsolat fűzi egymáshoz a két püspöki székhelyet, Rómát és Konstantinápolyt. A pápa november 28. és 30. között tesz látogatást Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka székhelyén. Ezt megelőzően november 25-én Strasbourgban az Európai Parlament előtt mond beszédet. (KAP)
A szentföldi zarándokokat nem fenyegeti veszély
Ellentmondásos hírek érkeznek napjainkban a Közel- Keletről. Az iraki és szíriai eseményekről hallva sokan elbizonytalanodnak a szentföldi zarándoklattal kapcsolatban. Holott a valóságban a szent helyeket és azok látogathatóságát, valamint a zarándokokat nem fenyegeti veszély. Ezt erősíti meg Stéphane Milovich ferences atya, a jeruzsálemi Szent Megváltó Kolostor házfőnöke.
– A napi hírekben gyakran hallani mostanában a Közel-Keleten uralkodó veszélyes helyzetről. Milyen a közbiztonság Izraelben, Betlehemben és Jerikóban, pontosabban a szent helyek látogathatóságát illetően?
„Zarándokegyház vagyunk”
Ferenc pápa találkozott a schönstatti mozgalom magyar képviselőivel is
Ferenc pápa október 25-én a VI. Pál Teremben fogadta az alapításának századik évfordulóját ünneplő Schönstatt Apostoli Mozgalom képviselőit. A világ ötven országából több mint hétezer-ötszáz zarándok érkezett a Vatikánba a mozgalom október 23-án kezdődött találkozójára, melyen egy magyar küldöttség is részt vett.
A magyar családok képviseletében Szelestei Gábor és Szelestei Barbara a pedagógiai szekcióban tartott beszámolót az egyház számára végzett apostoli munkáról.
Életről és elmúlásról
Könyvespolcra
Amikor megszületett a kislányunk, elhatároztuk, hogy mindig mindent megbeszélünk vele, nem titkolunk előle semmit. Sosem mondjuk majd az oltás előtt, hogy nem fog fájni, és megosztjuk vele a gondokat, a bajokat is. Ha kérdez, válaszolunk, legyen bármilyen nehéz is. Néhány évvel ezelőtt, talán a dédi mama halála után a kis Ági megkérdezte: „Anya, ha nagyon öreg leszel, te is meghalsz?” „Igen – feleltem –, mindenki meghal.” Azután beszélgettünk a születésről, az életről, és arról, hogy az emberi léthez hozzátartozik a halál is. Elmeséltem neki, amit nagyanyámtól hallottam, hogy régen a halottakat otthon ravatalozták föl, s a gyerekeket sem tiltották ki a szobából, elbúcsúzhattak ők is a szeretett családtagtól, rokontól. Beszéltem arról is, mit éreztem, amikor a nagybátyám fiatalon, egyik napról a másikra itt hagyott minket, s hogy mennyire mélyen érintett, amikor a temetés előtt az édesanyja halott fia homlokára keresztet rajzolva búcsúzott el tőle.