Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 873 a 2748-ből - Magyarország katolikus hetilapja

A keresztség ünneplése az apostoli egyházban II.

2015-01-02 Szerző: Fehérváry Jákó OSB

A római liturgia történetéből

Fontos tudatosítanunk, hogy a magyar megkeresztelkedni ige mögött a görög baptidzein húzódik meg, amelynek pontos fordítása: alámeríteni, visszaható alakban pedig alámerítkezni. Ez a szóhasználat pontos rituális utalást is tartalmaz, amennyiben leírja, hogy a keresztség vízben való alámerítéssel történt. Az Apostolok Cselekedeteiből kiderül az is, hogy ezt általában élő vízben, folyóban, tóban végezték (Vö ApCsel 8, 36;16, 13). Nem előzte meg huzamos előkészület: az apostoli igehirdetés hatása olyan elsöprő volt, hogy szinte tüstént kiváltotta a hallgatóság beleegyezését – ebben a korban még ismeretlen tehát a hosszú katekumenátus.

Istenjelenés

2015-01-02 Szerző: Ivancsó István

Bár a bizánci egyház január 6-ai ünnepének magyar elnevezése a vízkereszt, ezen a napon Jézusnak a Jordánban való megkeresztelkedését ünnepeljük. Sőt, még többet is: a teljes Szentháromságnak a világban történő első bemutatkozását. Ezért az ünnep eredeti görög elnevezése nemcsak epifánia (vagyis megjelenés, Úrjelenés), hanem teofánia (vagyis istenjelenés) is. Mindezt felfedezhetjük a tropárban, amely három részre oszlik.

Elizabeth Ann Seton

2015-01-02 Szerző: Szalontai Anikó

Január 4.

Elizabeth Ann Bayley néven született 1774. augusztus 28-án New York előkelő családjainak egyikében. Neveltetése szerint az episzkopális egyházhoz tartozott. Hároméves volt, amikor édesanyja meghalt. Mostohaanyja aktív társadalmi életet élt, támogatta a szegényeket, és saját házukban „élelmiszerbankot” működtetett. A fiatal Elizabeth mellette tanulta meg a szeretetszolgálat fontosságát.

Valamennyien ugyanarra az Istenre gondolnak

2015-01-02 Szerző: Elmer István

A katolikus egyház az üldözöttek védelmében (2. rész)

A bencés rend 1944-es pannonhalmi szerepvállalása szóba került abban az interjúkötetben, amelyet e sorok írója készített Várszegi Asztrik püspökkel, pannonhalmi főapáttal. (A hely szerelmese, Szent István Társulat, 2010)

– Ha jól tudom, mindmáig nem született olyan összefoglaló mű, amely Pannonhalma és a bencés rend 1944-es történetét dolgozza fel, különös tekintettel az üldözöttek menekítésére.

„Örvendjetek az Úrban”

2015-01-02 Szerző: Új Ember

VI. Pál pápa apostoli buzdítása III.: Az Újszövetség öröme (2.)

Most azonban már fel kell tárnunk annak a kifürkészhetetlen örömnek az okát, amely Jézusban van, és amely az ő sajátja. Ez viszont különösen Szent János evangéliumában található meg. Ő az, aki a megtestesült Fiúisten legbensőségesebb szavait közvetíti. Jézusból árad a béke, a nyugalom, az erő, a nagy segítőkészség; ennek oka az a végtelen szeretet, amellyel érzi, hogy szereti az Atya. Már a Jordán-parti kereszteléskor megnyilvánul ez a szeretet, amely egyébként a megtestesülés első pillanatától jelen van: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem” (Lk 3,22). Ez a benső meggyőződés elválaszthatatlan Jézus tudatától. E jelenlét következtében soha sincs egyedül (vö. Jn 16,32). Ez a benső ismeret egészen áthatja: „Amint az Atya ismer engem, úgy én is ismerem az Atyát” (Jn 10,15).

Józan érveléssel

2015-01-02 Szerző: Tóth Sándor

Új időszak – akár egyetlen esztendő – lehet teljesség, megszabott határok közt leltára annak, ami a helyünket pontosan kijelöli egy újabb induláskor. Változhat a társadalmi, szociális, kulturális körülmény, pozíció, az emberi benső magatartás, meggyőződés, de nem adhatja át a helyét hullámzó helyzeteknek, öntörvényűségnek, a hivatásban való elmélyülésre nem játszhatnak rá külsődleges hobbik úgy, hogy a hivatás (akár egyetlen közösség is) kárát vallja.

Kicsike fatemplom a zordon sarkvidéken

2015-01-02 Szerző: Fincza Zsuzsa

Katolske kirke – a világ legészakibb székesegyháza

Tromsø Norvégia harmadik, északi egyházkormányzati területének a székhelye. A hivatalos nevén Tromsøi Területi Prelatúra viszont nemcsak Norvégia, hanem az egész földkerekség legészakabbra fekvő püspöksége. Területe csaknem kétszerese Magyarországénak, hozzá tartozik egész Észak-Norvégia, a Lofot-szigetek, a Spitzbergák. A lakosság lélekszáma négyszázhetvenezer körülire tehető. A katolikusok a norvégok mellett többségében lengyelek, afrikaiak, filippinók. Számuk alig több mint kétezer.

Sirályok a Duna felett

2015-01-02 Szerző: Schmidt Egon

A téli hónapokban néha apróra vágott kenyérdarabkákkal megyek a Duna-partra sirályokat etetni. A Szabadság híd és a Petőfi híd között mindig sokan vannak a téli ruhás dankasirályok, és ha észreveszik, hogy valaki megáll a korlátnál, és zacskót vesz a kezébe, nyomban ott gyülekeznek. Szemüket a reménybeli etetőre függesztve keringenek a víz felett, amikor pedig az első kenyérdarabka repül feléjük, rikácsolva igyekeznek elkapni. A téli vagy nyugalmi ruhás dankasirályok feje fehér, csak a fültájékon van egy kis barna folt. Vendégek nálunk, észak, északkelet felől érkeznek, és tavaszig maradnak. A mieink viszont ősszel délebbre repülnek, a tengerpartoknál, lagúnák mentén, főleg Olaszországban töltik a telet. Tavaszi hazaérkezésükkor fejük már szép csokoládébarna, szerte az országban kisebb-nagyobb telepeken költenek.