Nappal-múltán

Szerző:

Ablakomnál az éjszaka. Asztalomnál egyszerű lámpa tiltja a belépését. Körém telepednek az „éj bölcsei”, jobbára költők, festők, zenészek s lelkiélet-mesterek kertjeikből. Mindegyiknek van benső vonatkoztatása hangokkal, sorokkal, képekkel: Novalisnak, Mörikének, Thurnernek, Kodálynak és még sokaknak.

Tóth Árpádra figyelek, halk mondataira. Az estről, az éjszakáról gyakran írt kora ifjúságától. Megannyi mélyáramlat a sorokban, melyekről ezt jegyezte meg: „a lélek balga fényűzése”. Pedig csak a valóság nehéz érzékelése- elszenvedése mondatta vele hitelesen. Hiszen ő is tudta-vallotta Babits (sírkövére felírt) szavait: Nem az énekes szüli a dalt: / a dal szüli énekesét.

Százévesen vált valóra az álma

Szerző:

Ruby Holt mert nagyot álmodni. A százéves amerikai néni egész életében szerette volna látni az óceánt, de sohasem volt rá lehetősége. Életét egy farmon élte le, Tennessee államban, ahol napszámosként gyapotültetvényeken dolgozott, és négy gyermeket nevelt fel. Száz életéve alatt mindössze csak egyszer hagyta el a farmot. Nem engedhette meg magának, hogy utazgasson.

Debütált a csodazongora

Szerző:

Családunkban még hosszú évtizedek után is derülten idézzük fel azt a napot, amikor egyik testvérem négylábú zongorát rajzolt zeneiskolai vizsgalapjára. Őt egyébként remek zenei tehetséggel és jó rajzkészséggel egyaránt megáldotta a Teremtő. Ugyanakkor január óta már az is elmondható róla, hogy a jövőbe is látott.

Az év elején bemutatott új, magyar fejlesztésű „csodazongora” ugyanis egy cseppet sem hasonlít hangszertestvéreihez. Hét évig készült, és Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész ötletéből született.

Különleges egri hagyomány

Szerző:

Százráncú köpeny, szalagos bot. E kellékekről ismerni meg az egri fertálymestereket. Különös foglalkozás az övék. Azazhogy nem is foglalkozás, inkább feladat. Olyan tisztség, amelynek viselője csakis köztiszteletben álló férfiú lehet.

Egerben évszázados tradíció a fertálymesterség intézménye. A XVI–XIX. században több településen választottak az emberek maguk közül tizedeseket, utcakapitányokat, a német ajkú vidékeken fertálymestereket. Ők tartották a kapcsolatot a városi hatóság és a lakosság között.

Tavaszt hozó téltemető

Szerző:

Eredetileg másról akartam cikket írni, ám amint kinéztem a dolgozószobám ablakán, megkapta a szememet valami élénksárga szín. Kimentem, és a sziklakerti növények közt az eddig szerényen megbúvó téltemető (Eranthis hiemalis) hívta fel magára a figyelmemet: Itt vagyok, meghoztam a tavaszt! – üzente napsárga, vidám virágaival.

„De jaj, milyen messze kell még mennem, hogy megtaláljalak Téged!”

Szerző:

Száz éve született Thomas Merton

 

„1915 januárjának utolsó napján, a Vízöntő jegyében, egy iszonyú háború idején, délen, a spanyol határ mellett, egy francia hegység tövében jöttem a világra. Természettől fogva szabad vagyok, mint Isten képmása, mégis foglya voltam saját erőszakosságomnak és önzésemnek, mint a világ képmása, melybe beleszülettem. Ez a világ a pokol képe volt…” Így kezdi Thomas Merton trappista szerzetes, költő és író a Hétlépcsős hegy című önélet­leírását. A múlt század egyik legjelentősebb lelki írója azt az utat járta be, amit Szent Pál és Szent Ágoston. Anglikán keresztény családba született, de a vallás kérdései sokáig nem igazán érdekelték. Olvasmányélményei – például a Vallomások – és barátai hatására 1938-ban katolizált, majd rövid ferences kitérő után 1941-ben belépett az Our Lady of Gethsemani trappista kolostorba.

Mosoly Noé bárkájában

Szerző:

Ugyan mi lehet különleges egy játszótér kialakításában? A felnőttek is emlékeznek: egy kis homokozó, valami lengő-libegő alkalmatosság. Csakhogy aki ellátogat a murakeresztúri templom közelébe, ahol az időjárás „engedélye” szerint mindig akad gyermekcsapat, meggyőződhet arról, igenis, ki lehet találni valami újszerűt. Ami ugyanakkor nem újdonság, hiszen régi alapokra, bibliai ismeretekre vezet vissza. Minderről Polgár Róbert plébánossal beszélgettünk.

Szeretettel főzünk

Szerző:

A Boldogasszony Konyhája Kft.-ben, a Patrona Hungariae Iskolaközpontban jártunk

 

Farsangi fánk, pattogatott kukorica, Luca-napi pogácsa a belesütött idézettel – csak néhány a Boldogasszony Konyhája étlapján szereplő fogások közül. A közel ezerötszáz éhes gyerekszájat jóllakató intézmény követi az egyházi és a kalendáriumi ünnepeket, az évszakok nyersanyagkínálatát, s ételválasztékában figyelembe veszi a böjtöt, illetve a speciális étkezési igényeket is. A diákságot, az iskolanővérek közösségét és a külsős intézményeket egyaránt ellátó melegkonyha mindezek mellett ünnepi alkalmak, rendezvények étel- és italszolgálatát is végzi, a körözöttes kenyértől a füstölt kacsamellig terjedő kínálattal. A Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban, a Boldogasszony Konyhában jártunk, ahol a nehéz gazdasági időszakban sem hagytak fel a főzéssel, hanem épp ellenkezőleg, az „előre menekülést” választották: korszerűbbé és hatékonyabbá tették a működést, s az­óta több külső intézmény is innen hozatja az ebédet.