Debütált a csodazongora

A fejlesztést a művész évekig egymaga finanszírozta, 2012-ben azonban egy vállalkozást alapított, amely külső tőkével is megtámogatta a további kísérleteket. A nyertes pályázatoknak köszönhetően mintegy 126 millió európai uniós támogatásból és jórészt a Magyar Nemzeti Bank szponzori támogatásával előteremtett 76 millió forintos önrészből tökéletesíthették a hangszert. A Szerencsejáték Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma további 100 millió forint támogatást biztosított.


A hangszert Liszt Ferenc és Beregszászy Lajos, a zseniális magyar zongorakészítő munkássága ihlette. A zongora erénye erőteljes és tiszta hangzása, illetve gazdag felhangrendszere. A hangszer lelke, a rezonáns az általános gyakorlattól eltérően nem fából készült. A kompozit rezonáns a speciális gyártási technológiának köszönhetően ellenállóbb a környezet hatásaival szemben, illetve egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít. A hagyományos három láb helyett alkalmazott kétlábas struktúrának köszönhetően a hang tisztábban és erőteljesebben éri el a hallgatóságot, s a hangszer nemcsak felfelé, de lefelé is szól.

A prototípus mellett eddig két példány készült a csodazongorából. A fejlesztésben a művész mellett Üveges Péter Attila főtervező, Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember és Bolega Attila főkonstruktőr vett részt.

Az új hangszer a Zeneakadémián debütált, a magyar kultúra napja előestéjén rendezett zártkörű gálán. Az eseményen a névadó művész mellett a többszörös Grammy-jelölt amerikai dzsesszmuzsikus, Gerald Clayton is játszott rajta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..