Különleges egri hagyomány

Egerben az 1600-as évek végén az egyes részeket tizedeknek nevezték, élükön a tizedesek álltak. A törökök után betelepülő németek viszont negyednek (Viertel) nevezték az általuk lakott részt, s az élére ne gyed mestert (Viertelmeister), fertálymestert választottak. Ők ellenőrizték városrészükben a tisztaságot, a tűzrendészetet, kihirdették a lakóknak a városi határozatokat, részt vettek az adók begyűjtésében. Odafigyeltek arra is, hogy a körzetükben lakók erkölcsös életet éljenek, betartsák a rendet, a garázda elemeket kiszűrjék és megregulázzák.


A fertálymestereket minden évben a február 9-éhez, Szent Apollónia napjához közel eső szombaton avatják. A különleges hagyományt Várkonyi György, az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke, a mai fertálymesterek főkapitánya vezetésével 1996-ban elevenítették fel újra a városlakók. A Fertálymesteri Testület „alapvető feladatának és célkitűzésének tartja: az 1931. május 10-én megalakított Negyedmesteri testület célkitűzéseinek és szellemiségének folytatását; a város és környezete történelmi hagyományainak feltárását és ápolását; a város természeti és kulturális értékeinek megőrzését, gyarapítását; a hazaszeretet és a közéleti felelősség felkeltését, erősítését a keresztény értékrend alapján, valamint a közösségi szellem és a szolidaritás erősítését konkrét segítségnyújtás révén.” (www.fertalymesterek.hu)

A fertálymesterségről Petercsák Tivadar egyetemi tanár írt könyvet (Kossuth Kiadó–Eszterházy Károly Főiskola, 2014), aki maga is viselte a fertálymesterek százráncú köpönyegét mint a Cifra-Sánc negyed képviselője. A kötetben Szent Apollóniáról, a fertálymesterek védőszentjéről is megemlékezik. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy miért e szent napján tartják az ünnepélyes avatást. A kutató feltételezi, hogy az időpont kiválasztásában közrejátszott a farsangi időszak, hiszen az avatási ceremóniát hagyományosan vendéglátások, trakták követik.

Az egri fertálymesterség élő hagyománya 2014 őszén felvétetett az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.