Bárányszagúnak lenni

Szerző:

Még így, január végén is hangulatos a hatvani főtér. Hát még, ha majd tavasszal kizöldellnek a fák. Az egyik oldalon a barokk Grassalkovich-kastély, vele szemközt az ugyancsak barokk stílusban épült Szent Adalbert katolikus templom és a templommal egyidős plébániaépület az út túloldalán. Nem is olyan régen még bizony kopott barokk sárgán emelkedett az egytornyos templom, már ahol megmaradt a szín, s nem hullott le a vakolattal együtt. Gönczi Károly végig vezeti tekintetét a megújult épületen, s azt mondja: „Meglepetés, egyben öröm az itt élők számára a templom és a plébánia épületének megújulása. Meglepetés, hogy sikerült erre pénzt keríteni, s öröm, mert bizony már kiríttunk a környezetből a kopott épületekkel. Az meg külön öröm a magamfajta templomba járó embernek, hogy belül is megújult az istenháza, ilyen szépnek még soha nem láttam, mint most.”

A gyógyító Jézus

Szerző:

Mk 1,29–39

 

Az idei évben Márk evangélista kísér bennünket minden vasárnap. Ő kezdi írását a „Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliuma” szavakkal, és ezért nevezzük az újszövetségi Biblia első négy könyvét „evangéliumoknak”, vagyis az „örömhír közlőinek”. Márk evangéliuma a legrégibb a négy közül. Jézus halála után körülbelül negyven évvel írta Márk, aki még személyesen ismerte Jézust. Márk egy Máriának nevezett jómódú jeruzsálemi asszonynak volt a fia, akinek a házában gyülekeztek az első keresztények. E házba kopogott be Péter, amikor csodálatosan kimenekült fogságából.

Kora középkori könyvek

Szerző:

A római liturgia történetéből

 

A VI–VII. századtól jelennek meg a normatív jellegű, vagyis kötelezően használandó liturgikus könyvek a római egyház életében. A kora középkori egyház könyveit nagyjából a következő műfajok szerint lehet csoportosítani: a) szakramentáriumok; b) igeliturgikus naptárak; c) antifónás könyvek; c) rubrikás könyvek vagy ordók.

Készülés az ítéletre

Szerző:

A kereszténység egyáltalán nem a félelemkeltés, nem a fenyegetés vallása. Sokkal inkább Isten végtelen szeretetét hirdeti. Azét az Istenét, aki a Fiát sem sajnálta feláldozni az emberiség megmentéséért: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte” (Jn 3,16). Nem véletlen, hogy görögkatolikus liturgiánk imádságaiban, énekeiben oly sokszor fordulunk az „emberszerető Isten” felé. A nagyböjti szent időszakot előkészítő vasárnapok sorában mégis van egy olyan, amely az ítéletre, illetve annak félelmetes mivoltára figyelmeztet bennünket. Mikor máskor, ha nem éppen ekkor kell ezt komolyan vennünk? Igaz, az elnevezés nem sokat mond erről, hiszen egyszerűen csak a „húshagyó vasárnapról” van szó. Viszont az előírt evangélium (Mt 25,31–46) az utolsó ítéletet állítja szemünk elé. S ezt ecseteli számunkra a nap fő éneke, a konták is.

Bálint

Szerző:

Február 14.

 

Az egyház tizenegy Szent Bálintot, azaz Valentinust tart számon, közülük is háromnak egy napon, február 14-én van az emléknapja: az első egy római pap, a második Terni püspöke, a harmadik pedig egy afrikai provinciában mártírhalált halt hitvalló. Biztosat – ahogy számos III., IV. századi szentről – róluk sem tudunk, csupán a legendák őrizték meg történetüket. Éppen ezért Szent Bálint ünnepét 1969-ben kivették a liturgikus naptárból, ugyanakkor a nevet nem törölték a szentek sorából. Bálint azok közé tartozik, akiket – ahogyan Gelasius pápa fogalmazott – méltán tisztelnek az emberek, de akiknek tetteit egyedül Isten ismeri.

„Ha imádkozol, már helyesen cselekszel”

Szerző:

Könyvespolcra

 

Philip Yancey legújabb könyvében az imádság témakörét járja körül nagyon alaposan és körültekintően. Megvizsgálja, miért kell imádkoznunk, min változtat, segítheti-e a testi gyógyulást az ima. A csend hangjairól éppúgy szól, mint arról, hogy vajon változtathatunk-e Isten szándékain. Az ima nyelvét és nyelvtanát külön fejezetben tárgyalja. Idézi például a skót írót, George MacDonaldet: „Aki nem fárad el az imádkozásban, előbb-utóbb felismeri, hogy Istennel beszélgetni több, mint választ kapni kéréseinkre. Ez az imádság fő célja.” S valóban.

Élő múlt a Cifrapalotában

Szerző:

Megnyílt a kecskeméti piaristák jubileumi kiállítása

 

Ünnepélyes keretek között megnyílt a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Piarista Rend Magyar Tartománya gyűjteményeiből létrehozott kiállítás, amely a piarista rend háromszáz éves kecskeméti múltját mutatja be. A Cifra palotában látható tárlat március 29-ig várja az érdeklődőket.

Örvendjetek az Úrban

Szerző:

VI. Pál pápa apostoli buzdítása: A zarándokok öröme a szentévben

 

Isten népének életébe természeténél fogva beleilleszkedik a szentév, sajátos zarándoklataival együtt. A jubileum kegyelmét azonban csak úgy nyerjük el, ha közelebb jutunk Istenhez a hit, a remény és a szeretet által. Ennek a jubileumnak az átélését a módok és eszközök sokféleségével mindenki számára könnyebbé akartuk tenni. Lényeges marad azonban az a belső döntés, amelyben mindenki válaszolhat a Szentlélek felhívására. Válaszol mint Krisztus tanítványa, a katolikus és apostoli egyház gyermeke, az egyház szellemében. Minden más csupán eszköz és jel. Valóban az annyira óhajtott zarándoklat Isten népe minden tagjának egy lépést jelent, Paschát, bevonulást a lélek mélyére, ahol az Atya, a Fiú és a Szentlélek befogadják őket benső egységükbe és életükbe. „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat s az Atya is szeretni fogja őt. Hozzá megyünk, és benne fogunk lakni” (Jn 14,23). Ahhoz pedig, hogy valaki ezt a jelenlétet felfogja, az szükséges, hogy igaz önismeretre jusson, tudja, hogy Isten teremtménye és gyermeke.