A Nutella „atyja” február 14-én hunyt el, nyolcvankilenc esztendős korában. Tavaly ő volt Itália legvagyonosabb embere és a harmincadik leggazdagabb ember a világon. Michele Ferrero olyan vállalatot hagyott a fiára, Giovanni Ferrreróra, amely harmincnégyezer embernek ad munkát a világ ötvenhárom országában.
Boncza Berta (1894–1934), vagy ahogyan Ady Endre nevezte el, Csinszka a csucsai vár romantikus környezetében nőtt fel. Apja, Boncza Miklós erdélyi földbirtokos, ügyvéd közel ötvenéves korában vette feleségül saját nővérének a lányát, az alig huszonkét éves Török Bertát. Csinszka ebből a házasságból született. „Az izgatottan várt és vágyott fiúgyermek helyett született egy groteszk kislány. Kicsi voltam és gyönge, a fejem ferde volt, a fülem szétállt, az anyám, szegényke, pedig olyan kimerült, hogy képtelen volt megszoptatni. Apám, mikor meglátott, ijedten vett a kezébe. Mondják, úgy tartott, mint egy békát. (…) Egy leányt, akinek igaz, hogy tiszta és hibátlan volt a kis teste, de a fejét helyre kellett formálni, és a füleit gumikötővel laposra szorítani, hogy ne maradjon világ csúfjává, kajlán” – így emlékezik Csinszka.
Egy román fotós két éve járja a világot, hogy képeivel megmutassa: a szépség mindenütt jelen van. Több száz nőt örökített már meg közel negyven országban. A kezdeményezés neve A szépség atlasza. Célja, hogy bolygónk sokszínűségét női portrékon keresztül mutassa meg. „Úgy vélem, a szépség nem a kozmetikumoktól vagy a testi adottságoktól függ, hanem attól, hogy mennyire tudunk önmagunk lenni” – mondja az alkotó, aki képeivel arra szeretné biztatni a nőket, hogy maradjanak hitelesek, igaziak, eredetiek.
Major Balázs régész az iraki kurd misszióról
Szíria – Margat; Libanon – Dejr al-Szalíb kolostor, Esztergom… – ásatási helyszínek, Major Balázs pályafutásának eddigi fontosabb állomásai. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve az erbíli Szaláhaddín Egyetem Régészeti Tanszéke tavaly novemberben az ő vezetésével kezdte el az észak-iraki kurd erődítmény, Dwin várának és környékének feltárását. A kurdisztáni misszióról, az első terepmunkákról és az ötéves kutatási program nyitányáról beszélgettünk.
Harmincéves a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat – Az alkoholbetegség olyan nyomorúság, amely bárkit tönkretehet. Valóban bárkit: nem feltétlenül véd meg tőle még a hit, a vallásosság sem. Ám különös módon sokakat éppen ez vezet megtérésre, és így átokból áldássá változhat az életükben.
A Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat
(1035 Budapest, Kórház utca 37.)
a 06/1-242-2330-as és a 06/20-775-3135-ös telefonszámon, valamint a kaszkozpont@gmail.com címen érhető el.
Tóth Sándor szobrászművész jubileumi tárlata
Fél évszázaddal bemutatkozó kiállítását követően az eredeti helyszínen, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban állítja ki életműve legjavát Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész. A mester, aki elsősorban éremművészeti alkotásaival vívott ki nemzetközi elismertséget, festő szakon kezdte tanulmányait, majd Kisfaludi Stróbl Zsigmond növendékeként végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol az 1956-os forradalom idején a forradalmi bizottmány elnöke volt. Szobrászi munkája mellett évtizedeken át szolgálta a művészképzést Szegeden és Egerben. Amint egy interjúban megfogalmazta, nem hisz a művészet fejlődésében. Szobrai is a klasszikus szépségeszmény és a maradandó emberi értékek hordozói. Egyházművészeti alkotásai közül kiemelkednek miskolci és egri templomkapui, valamint a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom kapuja, amely sajátos formában ötvözi a szobrász- és az éremművészetet, szegedi nagyságok portréival. Évfordulós tárlatán a pályakezdésének idejében született festmények és mintegy nyolcvan bravúros rajz képviseli Tóth Sándor kevésbé közismert arcát az életmű korszakait összekötő műfaj, a portrészobrászat mellett.
Gross Arnold emlékezete
Örökre átszenderült a mesék birodalmába. Tündérország végtelen országútján vele tartanak manói, képeinek pajkos figurái, s kedves virágai is hajbókolnak mesterük előtt, aki már angyalokkal paroláz. Feje fölött örök napsütés, körötte végtelen madárcsicsergés, ám vajmi kevés ideje marad az ámulatra, mert nyomban táncra kérik a gyönyörű tündérlányok, miközben erdők-mezők illatát hozza felé a szél.
Nem térkép e táj. Afféle mottónk, életigénk lehetne e Radnótira utaló mondatfoszlány. Eszünkbe juthatna, valahányszor arra csábulunk, hogy a földés testközeli valóságból akár embertelenségig vezető személytelen távlatokba emelkedjünk. Ismerjük mindannyian a „járulékos veszteség” vagy „az ellenség élő erejének felszámolása” cinikusan szenvtelen kifejezéseket, amelyek akár tömegével elpusztított emberek tetemeinek valóságát takargatják. Igen, statisztikai vagy kartotékadattá távolítva jóval könnyebb kegyetlenül vagy öldöklően dönteni sorsokról. Előttünk a számtalan filmben látott kép is, amint a gyilkos, kivégző fegyvert szegezve áldozatára azt ordítja: „Ne nézz rám!” Egy tekintet a tudatunkba hatolva a velünk szemben lévő másik végtelenségére ébreszt.