Modell volt és múzsa

Fiatal leányként, 1911 novemberében levelet írt Ady Endrének. „Kedves Ady Endre – így szólt a levél –, itt a francia Svájcban, egy leánypenzionátban, ezen a szomorú őszi délutánon kezembe került a maga arcképe, és erősen elszomorított. Bocsásson meg, de borzasztó elgondolnom, hogy maga, a talán egyetlen élő magyar zseni, ilyen fiatalon, ilyen betegen, ilyen kiélten néz a világba. Nem tudom: létezik e s ha létezik: jó e magához a maga Léda asszonya? De kérve kérem, vigyázzon magára. Tizenhat éves vagyok, s ezért kérem baráti elnézését, mikor ezt a két, titokban őrzött verspróbálkozásomat küldöm szíves bírálása végett.” Nem csoda, ha megragadta a fiatal lányt Ady újszerű költészete és mindent átható, szuggesztív tekintete, amely a fényképeken is látszik.


Boncza Berta költőket, írókat és festőket ihletett meg nem túl hosszú élete során. Ő maga nem volt különösebben tehetséges, ámbár próbálkozott rajzolással, versírással egyaránt, még Kernstok Károly szabadiskoláját is látogatta egy időben. Fennmaradt alkotásai nem jelentősek, pusztán dokumentumértékük miatt jegyzi őket az irodalomtörténet. Képességei, tehetsége abban rejlett, hogy személyisége másokat inspirált alkotásra.

Ady Csinszka-versei 1914-től jelentek meg a Nyugatban. A költő halála után Babits Mihállyal tartott fenn egy éven át szerelmi kapcsolatot. Babits maga is írt verseket Csinszkához, kapcsolatuk idején és később, halálakor is. Amikor Márffy Ödön festőművész felesége lett, rengeteg portré és aktkép is készült róla, nem kétséges, hogy ihletet adó forrás lett. Csinszka alkotásra sarkallta Rippl-Rónai Józsefet is, aki egy remek pasztellképet készített 1915-ben. Megemlékezett Csinszkáról Móricz Zsigmond is, Tündérkert című regényének kis boszorkányát mintázta róla. Boncza Berta Adytól kapott költői beceneve, a Csinszka ma bejegyzett utónév is.

(A tavaly ősszel nyílt Csinszka-tárlat március 20-ig még látogatható a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.)