Magyar ünnep Fatimában

Szerző:

Kondor Lajos verbita szerzetes szobrát március 7-én Portugáliában, a fatimai kegyhelyen megáldotta Erdő Péter bíboros. Az eseményen részt vett António Marto leiria–fatimai püspök, Áder János köztársasági elnök, valamint csaknem kétszáz helybeli és zarándok – tájékoztat az MTI.

Délelőtt Erdő Péter bíboros és António Marto püspök ünnepi szentmisét mutatott be a fél évszázada elkészült fatimai magyar kálvária közelében található Szent István-kápolnában. A magyar keresztút létrejöttének 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen emléktáblát avattak.

Országjáráson a máriapócsi kegykép

Szerző:

A máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának háromszázadik évfordulóját ünnepli idén a Hajdúdorogi egyházmegye. A tricentenárium alkalmából március elején országjáró körútra indult a híres búcsújáró helyen látható Szűz Mária-kegykép.

Új intézet a cigánypasztoráció segítésére

Szerző:

Beszámoló a püspöki konferencia tavaszi üléséről

 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) március 3. és 4. között tartotta tavaszi rendes ülését.

Ahogyan azt lapunkban is közöltük, az MKPK a Kárpátalján kialakult súlyos helyzet miatt katasztrófaalapjából tízmillió forint értékben gyorssegélyt juttatott el a nehéz helyzetben lévő családok és az egyedülálló idős emberek megsegítésére. Ezzel egyidejűleg a püspökök március 15-én, vasárnap valamennyi katolikus templomban gyűjtést hirdettek a kárpátaljai testvérek javára, mivel a háború sújtotta Ukrajna magyarok lakta vidékén a mindennapi megélhetés is egyre nagyobb gondot okoz.

„Egyértelmű üzenetet kell küldenünk”

Szerző:

Soltész Miklós államtitkár a szlovákiai népszavazásról

 

Szlovákiában február 7-én népszavazást tartottak. A Szövetség a Családért elnevezésű civilszervezet kezdeményezésére három kérdést tettek fel a referendumon. A katolikus és a református egyház egyaránt arra buzdította híveit, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és minden kérdésre igennel válaszoljanak. Bár a referendumot végül érvénytelennek nyilvánították – az arra jogosultaknak csak 21,41 százaléka jelent meg –, az igen szavazatok aránya kilencven százalék felett volt. Az ügy hátteréről Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt lapunknak.

Itáliában kezdődött

Szerző:

„VIVA PIO IX.!”

 

Az 1848-ban Európán végigsöprő forradalmi hullám számunkra legfontosabb állomása a március 15-i pesti forradalom volt. Ritkán emlékezünk meg azonban arról a személyről, akinek döntő hatása volt a mozgalmak elindításában, pedig ő nem más, mint IX. Piusz pápa, akit csak konok, konzervatív egyházfőként szoktak jellemezni.

1848 februárjában a legszebb tavasz köszöntött be, de március idusára szelesre, esősre, néhol havasra fordult az időjárás. A változékony idő mintha csak az európai politikai változásokat jelképezte volna, melyeket Kossuth Lajos „váratlan eseményviharoknak” nevezett, s amelyek először délről, az akkor még széttagolt, különféle államokból álló Itália felől közeledtek Európába.

A parázstól a tűzig

Szerző:

Az 1848-as forradalom előzményeiről

 

A XIX. század a nemzeti eszme virágzásának időszaka volt. A korabeli nacionalizmusok a nyelvi, kulturális, gazdasági, történelmi, esetleg vallási azonosságra épültek. Ennek legtöbbször elválaszthatatlan része volt az a terület is, ahol a nemzet tagjai éltek. Az 1800-as évek első felétől a nacionalizmus volt az a gondolat, melyre a társadalmi-politikai átalakulásokat szorgalmazó mozgalmak tömegbázisukat építhették. Ez volt az a szervező erő, mellyel egy táborban lehetett egyesíteni – még ha csupán ideiglenesen is – a nemest, a munkást és a parasztot. Ez vált a hajtóerejévé azoknak a megmozdulásoknak, felkeléseknek, melyek az 1789-ben kitört, majd Napóleon vereségével végződő francia forradalom után egész Európában fel-fellángoltak.

Hűséggel a vértanúságig

Szerző:

Ünnepi mise Boldog Meszlényi Zoltán emléknapján

 

Féltek tőle életében, halálában a Rákosi-rendszer vezetői, mert 1950. június 29-i elhurcoltatása után még egy év sem telt el, amikor 1951. március 4-én a kistarcsai internálótáborban a kínzások és a végkimerülés következtében meghalt az esztergomi segédpüspök, Meszlényi Zoltán. Boldoggáavatási eljárását 2004-ben indította el Erdő Péter. A dokumentumot, amely a vértanú püspököt kanonizálja a boldogok sorában, 2009. július 3-án hagyta jóvá XVI. Benedek pápa. A püspök boldoggá avatására még ugyanebben az évben október 31-én sor került az esztergomi bazilikában.

Csonka Ferenc cserkész pap emlékezete

Szerző:

Kővágószőlősön, a Buzás Andor Művelődési Házban (Rákóczi utca 69.) március 20-án, 18 órakor megemlékezést tartanak Csonka Ferenc cserkész pap tiszteletére. A rendezvényen részt vesz többek között Udvardy György pécsi megyés püspök, Hamzau Relu plébános és Várhidy György cserkésztiszt, aki Csonka Ferenc atya rabtársa volt a márianosztrai fegyházban. A megemlékezés keretében előadások hangzanak el, többek közt Arató László cserkésztiszt beszél a katakombacserkészetről. A belvárosi templomban emlékmisét mutatnak be, és emléktáblát avatnak a cserkész pap tiszteletére.

További felvilágosítás: Vadász István, Pécs. T.: 06/20-373-6401; e-mail: istvanvadsz17@gmail.com