Magyarok Biblája – kézzel másolva

Szerző:

Felhívás

 

Ez a tétje a Magyarok Bibliája programnak, melynek keretében szeretnénk kézzel lemásolni a teljes Szentírást. Szegeden tavaly szeptember 30-án indítottam újra a kezdeményezést Szent Gellértről elnevezett templomunk felszentelésének negyvenedik évfordulóján. A programhoz nagy lelkesedéssel kapcsolódtak a szegedi plébániák, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, a református és az evangélikus lelkészség, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön lakói is. A feladat számításaink szerint ezerkétszáz másolót igényel, eddig nyolcszázhetvennégyen vettek részt benne. Számos közösség újabb szöveget kért, s mivel az Újszövetségnek a végére értünk, elkezdték másolni az Ószövetséget is. Azt tervezzük, hogy az elkészült kódexet egy zarándoklat keretében elvisszük Rómába, és átadjuk Ferenc pápának.

„Emlékezés, megőrzés, továbbadás”

Szerző:

Újraavatták a Kossuth-emlékművet Budapesten

 

Kegyetlen hideg szél süvített, amikor Kossuth Lajos és minisztertársai szobrait újra felavatták a parlament előtti téren. A nap időnként előbújt a felhők mögül, és szinte vakító fehérré varázsolta Horvay János (1874–1944) eredetileg ruskicai márványból faragott szoborcsoportjának süttői mészkőből készült másolatát. Lenyűgöző méretű, arányaiban is monumentális alkotás került most a budapesti Kossuth térre. Horvay, amikor 1908-ban megnyerte a fővárosi Kossuth-szoborcsoportra kiírt pályázatot, már óriási gyakorlattal rendelkezett az egykori kormányzónak, a szabadságharc vezérének megmintázásában. 1902 és 1908 között összesen tizennyolc-húsz Kossuth-szobrot mintázott, Lyka Károly kifejezésével élve a „Kossuth-szobrok specialistája lett”. Március 3-án délután Áder János köztársasági elnök avatta fel a szoborcsoportot, s beszédében hangsúlyozta, hogy a Batthyány-kormány 1848-ban „kilenc különböző karakterű, de egyaránt elszánt és nagyszerű férfiúval” állt fel.

Ha tavasz, akkor madárdal

Szerző:

Bármerre járok is kora tavasszal, mindenütt a felcsendülő madárdalt várom. Amikor a fekete rigó a még hűvös reggelen a lombok nélküli bokorban ülve csukott csőrrel hangol, halkan, csak úgy magának fuvolázik. Aztán néhány nappal később az esti szürkületben már a tetők szellős magasságából hallom a messzire szálló flótázó dallamokat. A tévéantennán ül, kormos alakja beleolvad az egyre sűrűsödő félhomályba, énekel, hangosan, szépen, ezzel jelezve foglalt területét, ahol párja hajnalonként talán már a fészket építi.

Ma sem tudunk róla mindent

Szerző:

1848. március 15.

 

Százhatvanhét esztendő telt el azóta. Minden évben ünnepeljük, idézzük nagyjait, hallgatjuk tanulságait. Ám még az sem biztos, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél szavalta el először a Talpra magyart. S még mennyi részlet, esemény! Pedig milyen érdekesek a korabeli pesti utcák, az egyetemi ifjúság élete, a forradalmi „tömeg” összetétele.

Ha súg az angyal…

Szerző:

Látogatóban K. Siess Zsuzsanna fonyódi ikonfestőnél

 

Amikor benyitunk a nappaliba, olyan érzésünk támad, mintha egy ortodox templomba érkeznénk. A falakon ikonok tucatjai. Kisebb-nagyobb táblaképek sorakoznak előttünk; némelyektől – mint például a két, Rubljov által is megfestett angyaltól – képtelen megválni alkotójuk. Inkább újabbakat készít, csak hogy mindig otthonában maradjon a mintegy másfél évtizede festett angyalpár. K. Siess Zsuzsanna itt, a szentek társaságában érzi legjobban magát, és egy kicsit szomorú, ha egy-egy kiállítás idejére – még ha csak átmenetileg is – kiürül a lakása, s kénytelen nélkülözni a XXI. századi „ikonosztázt”. Védelmet adó szentjei azonban szerencsére egy idő után visszatérnek hozzá.

Délszaki kalandok

Szerző:

Kiállítás a Római Magyar Akadémián

 

Már Szent István korában is indultak zarándokok a katolikus egyház szívébe, Rómába. A középkorban itáliai költők, tudósok keresték fel hazánkban a királyok palotáit, de vállalkozó kedvű magyarok is szívesen mentek a „csizma” városállamaiba, hogy ott töltekezzenek az európai kultúra bölcsőjében található értékekkel, szolgáljanak egy-egy herceget, megénekeljék uruk dicső tetteit. Aztán a XIX. század embere felfedezte a történelem kincseit, annak írott vagy épített emlékeit.

Az „igazi” Sisi

Szerző:

2014 adventjére egy nagyon szokatlan, de komoly és tartós sikert ígérő, rengeteg kutatómunkáról tanúskodó, mégis rendkívül olvasmányos könyv látott napvilágot. Szerzője Békési Sándor teológus-képzőművész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékán-helyettese, akinek méltán híressé vált „képtanulmányai” nagyban hozzájárulnak a majdani lelkipásztorok művészet iránti fogékonyságának elmélyítéséhez. E tanulmányok sorába kiválóan illeszkedik a sokoldalú művésztanár e legújabb műve, a Sisi személyének teológiai portréja, amelyet a református írott és online sajtóban ismertettem már.

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.