Jézus csodáit két csoportba oszthatjuk. Vannak olyan csodák, amelyekkel bizonyítani akarja isteni küldetését és tekintélyét. Ilyen csoda például egy béna ember meggyógyítása, amellyel azt bizonyítja, hogy van hatalma bűnöket megbocsátani (Mk 2,1–12). A legtöbb esetben azonban nincs ilyen kifejezett szándéka: egyszerűen árad belőle az életadó szeretet és jóság.
Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban – ezzel a címmel nyílt kiállítás a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény rendezésében május elején Veszprémben. A kiállítás azoknak az orvosoknak, gyógyszerészeknek, tábori lelkészeknek, ápolóknak és szerzeteseknek állít emléket, akik az első világháborúban életüket kockáztatva a sebesültek és a haldoklók szolgálatában álltak.
Találkozás Nyári Szilvia színművésszel – Csupa szem ez a nő. Nem lehet nem észrevenni. Ha a színészlét helyett más hivatást választott volna, akkor is magára vonzza a szemet. Különös fény csillog tekintetében, és nem csak a színpadon. Egy újonnan nyílt „kultúrkocsmában” randevúzunk, s míg törékeny ujjaival körbefonja a forró teáscsészét, el-elméláz. Múltról, szerepekről, jövőről faggatom.
Az ember természetes vágya, hogy ne múljék el nyomtalanul. Valamit hátra akarunk hagyni, ami ránk emlékezteti az utókort. Üzenetet szeretnénk küldeni ismerősöknek és ismeretleneknek. Néha elég egy monogram, mellé egy évszám, esetleg valami illusztráció, egy kis figura, vagy például egy szív két névvel: egykori szerelmesek emlékezete. Az utca mindenkié, és ahol sokan megfordulnak, ott érdemes a nagyközönség elé tárni közölnivalónkat. A plakátokon kívül sokaknak elsőként nyilván a manapság mindenfelé felbukkanó, spray-vel készített graffitik jutnak eszükbe. Ennél azonban létezik egy sokkal régebbi módszer is az utcai közlésre: ez a véset, felirat a falra, a házakat borító téglákra.
Összefoglaló Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű, a teremtés védelméről szóló enciklikájának nemzetközi visszhangjáról. Képes beszámoló a pesti belvárosi főplébánia-templomban folyó régészeti feltárásról. A Lelkiség rovatban Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes gondolatai olvashatók, aki június 20-án vette át a Magyar Örökség-díjat. Beszélgetés a Balatonman verseny női győztesével, Bukovszki Ágnessel.
Környezetvédelmi szakértő az enciklikáról – II. János Pál pápa huszonöt évvel ezelőtt, 1990. január 1-jén béke világnapi üzenetében a következőket írta: „A modern társadalom nem lesz képes megoldást találni az ökológiai válságra, hacsak komolyan át nem gondolja egész életformáját.” Tény, hogy az elmúlt huszonöt év nem az azóta csak egyre súlyosabbá váló globális környezeti válság megoldásáról szólt.
Hátán viszi az iskolába mozgáskorlátozott kisfiát – Június harmadik vasárnapja apák napja. Az 1900-as évek elején egy akkor tizenéves amerikai lány, Sonora Smart Dodd volt az ünnep megalapítója, akinek édesapja, a háborús veterán William Jackson Smart egyedül nevelte fel hat gyermekét. Sonora, a legidősebb és az egyetlen lánygyermek tizenhat éves volt, amikor a hatodik gyermek születése közben meghalt az édesanyja. Ahogyan csak tudott, segített az apjának gondoskodni az öccseiről. Egy templomi prédikációban hallott arról, hogy létezik anyák napja, s ekkor gondolt arra, hogy az apaságot is ünnepelni kellene. Édesapja születésnapját, június 5-ét javasolta az apák napja ünnepére, ami végül június harmadik vasárnapja lett. Az első apák napját 1910. június 19-én, a washingtoni Spokane városában tartották meg, majd az ünnepet 1972-ben Richard Nixon elnök ismerte el hivatalosan, és azóta szerte a világban számon tartják.
Minden magyar filmszerető örömmel értesült arról, hogy Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Saul fia elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydíját. Már csak azért is, mert – bár kisebb presztízsű elismeréseket az utóbbi években kapott ott más magyar alkotás is – a második legértékesebb díjat utoljára 1984-ben vehette át Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjéért.