Útmutató az ajándékozáshoz – Karácsony előtt megtelnek a boltok idegesen kapkodó, ajándékért rohanó emberekkel, s az ajándékozás kezdeti izgalmasságától hamar eljutunk a feleslegesnél feleslegesebb tárgyak felhalmozásáig. Nem tudjuk, mit vegyünk, kiknek és végül: miért is? Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai szakpszichológus, hittanár és háromgyermekes édesanya szerint a lényeg az ajándékozás hogyanján van. De hogyan ajándékozzunk jól?
Interjú Illéssy Lenke öltözéktervezővel – Vonzó színek, előnyös szabásvonalak, magas gallérok, csipkebetétek és gyapjúcsodák fogadják Budán a Döbrentei utca stúdiójába lépő vendéget. Az egyedi kabátok, tunikák, kosztümök és esőkabátok a plázák tucattermékei helyett egy „friss magyar brand” részei, melyet egy fiatal designer, Illéssy Lenke hozott létre. Az ille-olla megalapítója eredetileg református lelkésznek készült, de az alkotás öröme egész életében vonzotta. A ruháit bevallása szerint olyan nőnek készíti, aki a hivatása mellett kiteljesedik a családjában is. „A nőnek, aki felpattan egy biciklire, de vezet autót is, ha kell, gyereket nevel, és szereti a munkáját is” – fogalmaz a művész. A fiatal alkotót két kisgyermeke, vállalkozótársa és egyben ikertestvére, illetve az általa megálmodott ruhák társaságában ruhatervezésről, divatról, családról és nem utolsósorban a Gondviselésről kérdeztem.
A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben szeptember első hetében rendezték meg a harmadik magyarországi börtön-cursillót, amely a zárt intézeti helyszín, a büntetés-végrehajtás szabályai és a fogvatartottak helyzete miatt más, mint a szabad környezetben megtartott hasonló lelkigyakorlatok. Tizennyolc önként jelentkező fogvatartott kapcsolódott be az előadások, oktatások és lelkigyakorlatos elmélkedések napi menetébe, amelyet hét igen képzett, többségükben világi előadó tartott. A cursillo klerikus vezetői Székely János esztergom–budapesti segédpüspök, valamint Hajdú Miklós sátoraljaújhelyi börtönlelkész voltak. A lelkigyakorlat hátterét a büntetés-végrehajtás részéről Budai István bv. ezredes, intézetparancsnok, továbbá Szabó Tamás elnök-rektor és intézményének előadói biztosították.
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye: December 8-án, kedden Nyíregyházán, a Nyíregyháza-örökösföldi Isteni Irgalmasság templomában a 18 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében nyitja meg Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a szentévi kaput. Egri Főegyházmegye: December 13-án, vasárnap az egri Bazilikában a 10 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében Ternyák Csaba egri érsek megnyitja a szentévi kaput. Esztergom- Budapesti Főegyházmegye: December 13-án, … Olvass tovább
Cursillós gondolatok a „középéletkori krízisről” – Ülünk a plébánia lakályos nappalijában. Vendéglátónk arra kér bennünket, cursillós férfiakat, válasszunk az asztalon lévő képek közül egy olyat, amely megszólítja lelkünket. Van, aki már nyúl is a színes kártyáért, míg mások csak némi töprengés után döntenek. Mindenkinek beszélnie kell arról, miért éppen az adott kép ragadta meg a figyelmét. A kártya másik oldalát – egyelőre – senki sem lesheti meg.
Látogatás Jean Vanier-nél, a franciaországi Bárka közösségben – Az ajtóban áll, és már messziről mosolyogva integet egy ősz hajú, kissé ugyan már hajlott hátú, de még mindig hórihorgas férfi. Ugyanazt a sötétkék anorákot viseli, amit mindig szokott. „Miattam jöttetek el ide?” – kérdi álmélkodva. Jean Vanier a II. világháború idején, mindössze tizenhárom évesen lépett be a haditengerészetbe, ám néhány évvel később felismerte: nem ez az ő hivatása, és egyfajta keresésbe kezdett. 1964-ben, harminchat évesen aztán kibérelt egy elhagyatott házikót az észak-franciaországi, erdőszéli faluban, Trosly-Breuil-ben, és egy intézetből magához vett két értelmi fogyatékossággal élő, felnőttkorára egészen magára maradt fiút. Attól fogva együtt éltek. L’Arche, vagyis a Bárka – így nevezte el a közösségüket.
Adventi gondolatok a szegényekről – A tél még a szokásosnál is nehezebbé teszi a hajléktalan emberek életét. Miért kerülnek annyian ilyen helyzetbe, mit tehetünk értük, és hogyan tehetnénk a legjobban? A sokakat foglalkoztató kérdéseket Vecsei Miklósnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökének tettük fel.
A fákhoz fűződő történetek száma végtelen. Szinte mindenkinek van egy kedves növénye, amely valamiért a szívéhez nőtt. Nagyanyám egykori szilvafája már csak fényképen és emlékeimben létezik, de az édesanyám által elültetett fűzfa utódja ma is egészségesen fejlődik, gyakran megsimogatom lehajló ágait, s közben hazagondolok.